Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

Kivel Egeket is, Földi népeket is Tud enyhíteni hatni. Hasson elődben is, Mutatván ezben is Hozzám s hozzá kedvedet; Könyörgése haszna S én elmémnek sava Hajtsa meg személyedet, Hogy közöttünk lévén S örömönkkel élvén Szemlélhesse színyedet. Háláadatlan rossz föld, Itíld, kapja-é őt S böcsülli-é elméjét, Kit én ékesgettem S adtam veled ketten Vitéz karja erejét, Neki sokban ártván S gyalázatban tartván Benne mindkettőnk nevét. Ragadjuk közzénk fel, Most jött ideje el, S helyheztessük rendünkbe, ímhol jő nagy sebbel! Lődd halálos sebbel, Akadjon mi kezünkbe. Ha ostrom sebheti, Jó hír is követi, S részt is nyér nemzetünkbe. Hallván ez szót Pallás, Monda: ez kiáltás Énelőttem kedvet lölt, Nagy szánakozásom, Ki volt ez szolgámon, Búval már csak meg nem ölt, 12