Bálint, nevezetben ki voltál Balassa : magyar költők versei Balassi Bálintról (Budapest, 1994)

És hitednek hívén, Nem lehet rám nem ontva. Csókkal s áldásokkal Szent kezedhez békélvén, Már útra indulok Duna mellett lemenvén Vég Esztergám alá, Kinek most kőfala Reng, álgyúkkal töretvén. Ott vár Nemzetemnek Szép sátoros tábora S egyéb sok rendeknek Sűrű nagy zászlós hada. Ki sáncot ás, épít S ki kart, szívet készít, Igyekezvén ostromra. Régtől várta szívem Ezeknek törtínetit, Hogy érhesse ezzel Hazámnak épületit, Nézvén szabadságát S rabságból váltságát S újuló szépületit. Azért bízván megyek És buzgó örömemmel, Nem gondolván semmit Kedves veszedelmemmel. Am váltsa bár magát, S nyerje szabadságát Holtom hozó sebemmel. Tartsa jelül magán Érte kifolt véremet, S azzal egybe vegye Híremet és nevemet, Hogy mivel tartoztam, 10