Tasi József szerk.: „Költő, felelj!" Tanulmányok Illyés Gyuláról (Budapest, 1993)

Szigeti Lajos Sándor: Teremtés, teremtődés, alkotás. Illyés Gyula: Örök s mulandó

szívcsorditásig a zene, s vált annyi hangra - hasztalan! Ha megvalósult volna, ha kiadták volna A zene szava című kötetet, a versek hasonlósága miatt (is) abban bizonyára hangsúlyosabb helyet kaphatott volna az Örök s mulandó, amely azonban így is nemcsak az Új versek egy tipikus darabja, de az egész Illyés-életműnek, ha nem is nagyszabású, de felépítésében, kompozíciójában, gondolatmenetében, belső „csúsztatásaiban" és váltásaiban igazi remeklése, értékesérdekes gyöngyszeme. JEGYZETEK 1 Vö. Tamás Attila: Illyés Gyula, Akadémiai, 1989, 198. 2 Vö. Tüskés Tibor: Illyés Gyula alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi, 1983, 297-298. 3 Uo. 4 Tamás Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig, Akadémiai, 1964; Gara László: Az ismeretlen Illyés, Occidental Press, Washington, 1965. 5 Cs. Szabó László: Illyés Gyula, in Új látóhatár, 1961. Idézi Gara László: i. m. 162. 6 Béládi Miklós: Illyés Gyula, Kozmosz Könyvek, 1987, 102. 7 Részletesebben lásd Szigeti Lajos Sándor: A József Attila-i teljességigény, Magvető, 1988, 296-302. 8 Vö. Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc, Gondolat, 1985, 254. 9 Vö. Fülöp László: PilinszkyJános, Akadémiai, 1977, 207. 1

0 Csoóri Sándor: Faltól falig, Magvető, 1969, 174. 270