Botka Ferenc szerk.: Mérlegen egy életmű (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. Budapest, 2003)

Vasy Géza: G.A. úr X.-ben - és nálunk

létrehozni. S azóta az idő is igazolta, hogy a G.A. úr X.-ben az író egyik főműve. A kiszabadulása utáni napokban, hosszú estéken át Déry felolvasta regényét Böbének, Abody Bélának és Réz Pálnak - ennyire vágyott a megértő visszhangra. 14 Nemcsak a kiszabadulás, az irodalmi életbe való visszatérés is többéves kínlódás eredménye volt. Ennek főbb állomásairól beszámolt könyvében Standeisky Éva. 15 Először a fordítást engedélyezték számára, s biztosították az ingyenes egészségügyi ellátást. Bár kritikával, de tudomásul vették a négyszemközti meghallgatásokon önbírálatát és a Kádár-rendszer melletti kiállását. A szabadság első hónapjai után Köpeczi Béla, aki ekkor a Kiadói Főigazgatóság elnevezésű főcenzori intézmény vezetője, kapta feladatul a Déryvel való foglalkozást. Egy feljegyzése szerint: „Mint saját véleményemet elmondtam, hogy jó volna, ha a Nemzetközi PEN-nek levelet írna, amelyben megköszönné az érdekében tett lépéseket, de megjegyzi, hogy ezek nem használtak. Elmondja, hogy elítélését jogosnak tartja, de bizonyos mértékig súlyosnak. Elhatárolja magát a disszidensektől. írjon mostani helyzetéről és terveiről, s esetleg említse meg, hogy szeretné, ha levelét közzétennék."' 6 Déry a levelet megírta, de nem voltak vele megelégedve, ezért nem küldették el. Köpeczi 1961. januári feljegyzéséből a következő tudható meg Déryvel folytatott beszélgetéséről: „A legfontosabb kérése az volt, hogy valamilyen módon megszólalhasson; elkeserítőnek tartja, hogy még a lehetőségét sem látja eredeti művei publikálásának. Én elmondtam, hogy sem A magyar lány című drámája, sem utópisztikus regénye nem közölhető. A regényt illetően Déry nem vitatkozott, csak azt próbálta firtatni, hogy egyáltalában lesz-e valaha is lehetőség a regény kiadására. Ami a drámát illeti, véleménye szerint az csak jó hatást válthatna ki. Én fenntartottam álláspontomat, mire Déry közölte, hogy el fogja küldeni legújabb novelláját s azt olvassam el. Az egész beszélgetésből az derült ki, hogy valóban nagyon szeretne visszatérni az irodalmi életbe, de húzódozik attól, hogy nyíltan beszéljen politikai kérdésekről." 17 Szinte pontosan egy évvel később, 1962 januárjában Köpeczi ismét feljegyzést készített „néhány 1956-ban kompromittált íróról", első helyen Déry Tiborról: „A következő eredeti művekkel jelentkezett: A magyar lány című dráma, amelyben az 1934-es bécsi munkásfelkelésnek állít emléket, s mondanivalója pozitív. Egy nagy utópikus regény, amely kimondja a kapitalista társadalom züllöttségét, de ezt egy alapjában véve visszataszító egalitáriánus képzeletbeli társadalommal állítja szembe. Néhány novella, köztük a Cirkusz című, amely a még meglévő antiszemitizmust leplezi le, A tehén, melyben a termelőszövetkezeti mozgalom emberi problematikájáról kapunk meglehetősen naiv képet, egy 1956-os novella, amelyben rendkívül ködösen és félreérthetően veti fel saját felelősségének a kérdését. Miután egyik kísérletét sem fogadtuk el, Déry Tibor azt kérte, hogy küldjük el Diósgyőrbe, mert riportot szeretne írni, összehasonlítva régebbi és mai 14 Uo. 129. 15 Az írók és a hatalom 1956-1963. Bp., 1996. " Idézi: Turczi István: írók vihar után. = Kapu 1990. 4. Új közlése: Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. 2002. 340. " Zárt, bizalmas, számozott. 168.

Next

/
Oldalképek
Tartalom