Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Széchenyi Ágnes: csendes pince ... békességes nyája ...” Az 1945-ös esztendő Déry Tibor és Márai Sándor epikai életművében
Széchenyi cJlyntA * Széchenyi Agnes: „...csendes pince ... békességes nyája...” Az 1945-ös esztendő Déry Tibor és Márai Sándor epikai életművében 1945-tel megnyílt a publikációs lehetőségek sora Déry Tibor pályáján. Ha a koalíciós korszak végének határát 1948-ra tesszük, úgy a négy szabad esztendőben hét könyvvel és két színházi bemutatóval jelentkezhetett.1 1946-ban látott napvilágot az ostromról szóló novellagyűjtemény, az Alvilági játékok. A mű novellafüzér, kiadója a kommunista Szikra Könyvkiadó.1 2 Nem tudjuk pontosan, hogy mikor, de a kötetet rövidesen kivonták a forgalomból, s Déry novellafüzére sem életében, sem halála óta nem jelent meg eredeti formájában, csak az utolsó, a szovjet katonák erőszakoskodását és segítségét egyszerre bemutató novella elhagyásával (illetve két új, hasonló hangulatú, tematikailag oda illő novella előreillesztésével).3 Déry életműsorozatának novellagyűjteményén kívül a mű olvasható még a Magvető Kiadó „ünnepi” prózaválogatásában, a felszabadulás harmincadik és negyvenedik évfordulójára, mindkét ízben az azonos formában megjelentetett Virradat előtt című - minden bizonnyal kötelező kultúrpolitikai „adóként” megjelentetett antológiájában.4 Ez a kötet három prózai munka közé sorolja, az abc-rendet használva szervező elvül, Déry novelláit. Első helyen Darvas József szigorú, ítélkező visszaemlékezése, a Város az ingová- nyon. Déryt Kassák naplója követi, a Kis könyv haldoklásunk emlékére, majd Nagy Lajos Pincenaplója zárja a sort. Eltagadhatatlan a munkák tematikai és részben szemléleti rokonsága, azonban állítjuk, nem ez a teljes és hiteles vonatkozási, azaz komparatisztikai mező, amelyben a novellafüzért elemezni érdemes és kell. 1 1921-es első könyvét követően az 1945-ös korfordulóig csak négy kötete jelent meg az 1894-es születésű Déry Tibornak. 2 A Szikra Kiadó a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának könyvkiadója volt. 1944-ben alapították, Szegeden. Főként ideológikus, propagandakiadványokat jelentetett meg. 3 A mű sorsával a következő publikációk foglalkoztak: Huszonöt kérdés Déry Tiborhoz■ Hornyik Miklós beszélgetése az íróval [1967]. In: Botladozás. 2. köt. 571.; Abody Béla: Olvasnivaló. Alvilági játékok. = Négy Évszak 1990. nyár, 2. sz. 46-48.; Nyerges András: A nagy elhomályosítás. = Magyar Hírlap 1998. április 4. Ahogy tetszik c. hétvégi melléklet 1., kötetben: Uő: Senkiföldje: irodalom. Szúrópróbák. 1999. 133-142.; Standeisky Éva: Elhomályosult múlt. Uo. 1998. május 23. 14.; Az SZK(b)P KV Külügyi Osztályának jelentése a Magyar Kommunista Párt vezetésének nacionalista hibáiról és a magyar kommunista sajtóban érvényelsülő burzsoá befolyásról. Közzéteszi: Standeisky Éva. In: A fordulat évei 1947-1949. Bp., 1998. 205-208. Nyerges András: Elhomályosítás, még egyszer. In: Senkiföldje i.h. Az alvilági játékokat az író szerkesztette át: elhagyta a kötetzáró novellát és elébe tett újabb, a hangulatában illeszkedő két emléket. Botka Ferenc hívta fel a figyelmet a tényre: „Hogy szerzőnk nagyon is tisztában volt: írásával darázsfészekbe nyúl, azt beszédesen jelzi, hogy a ciklus valamennyi elbeszélésével szemben ezt az egyetlenegyet - nagy óvatosan - nem is fürösztötte meg a kötetben való közzététel előtt a nyilvánosság vizeiben.” Déry Tibor: Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, interjúk (1945-1957). Bp., 2002. 37. 4 Tudomásunk szerint a kiadó kísérletet sem tett az eredeti szövegváltozat visszaállítására még 1985-ben sem, noha ekkor a kiadó már megjelentette Csoóri Sándor Iszapeső című kötetét, melyben egy szovjet katona erőszakoskodásáról van szintén szó. Hegedős Mária szíves közlése. 64
