Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Kiss Katalin: A Pandora Lepketánc-kriúkája
~Kiss i"Katalin kodik a szellemi életben, nem eklekticizmus, hanem lélektannal és esztétikával fölmér- hetetlen Egyetemesség, amelynek mindenkor csak részlete az iskolák és egyének esztétikája, s csak részletek részlete a vita.”13 Ez az „Univerzálizmus”-elgondolás14, melyből az irányzati avantgárd Szabó Lőrinc-i bírálata következik, talán nem független a Babits- féle „új klasszicitástól”, azoktól az alkotásoktól a ... „melyeknek igazsága mélyebb, mint a Kor változó igazságai”15. Az Univerzálizmus-esztétika körülírására a Pandora egy további írásában, a negyedik szám Halálfiai-kritkájában16 is kísérletet tesz: „[...] nemrég fölvetődött bizonyos elképzelt szellemi és esztétikai Univerzálizmus rendszerének gondolata, amelyből nézve megérthető, tanítható és igazságosan megítélhető volna minden részletesztétika és mindenfajta szellemi termék: az egyetemes életbe szervesen beletartozó s csak látszólag elkülönült sok kis egyén.”17 Ennek a modellnek a megvalósulását üdvözli Babits regényében, mert benne az újszerűség „művészileg befejezetten jelentkezik”, egyszerre tradicionális és modem műalkotás: „a Halálfiai, ilyenféle Univerzális szemlélet terméke, egyesítvén magában konzervatívséget és modernizmust [...]”.18 Az ilyen „örök”, „univerzális” művekben, amelyek túl vannak minden modernségen, a kortársak, akik sokszor „hagyományvakok”, a szokatlant és az újat látják meg, a „történeti látású” későbbi nemzedék viszont a hagyományos kötődést is érzékeli. Egyetlen tényező akadályozhatja csak értékeik elismerését, s ezt az akadályt a Halálfiaira hivatkozva meg is nevezi, hogy ,,[...] nincs meg hozzá az univerzális szellemi közélet”.19 A címben is kiemelt, „alapszabályszerűen” modern alkotással szemben támasztott Szabó Lőrinc-i követelmény, hogy ne a „»Velünk« előírásai szerint”, hanem „az egyesek modernségének vagy konzervatívságának alapszabályaihoz alkalmazkodva legyen modem”.20 A Pandora tendenciája szerint nem kívánt elköteleződni az irányzati avantgárdok mellett, és közleményeinek összességéből is aligha körvonalazható bármiféle avantgárd program.21 A programosság nyílt elutasításának megfogalmazása Szabó Lőrinc számos megnyilatkozásában felfedezhető. Közismert például a Divatok az irodalom körül elhárító gesztusa22, de idézhetjük akár az első Pandora-szám megjelenése alkalmával készült Szabó Lőrinc-interjú egy részletét is, mely a „független” kritikai megnyilatko11 Uo. 181. 14 Illés Endre: Lepketánc: Karinthy Frigyes. In: I. E.: Gellérthegyi éjszakák. Bp., 1965. 130-131. 15 Babits Mihály: Új klasszicizmus felé. In: B. M.: Esszék, tanulmányok. Bp., 1978. II. köt. 137. 16 Szabó Lőrinc: Séta idegenben - Lihegő erdők; Halálfiai. = Pandora 1927. 4.sz. 233-245. 17 Uo. 239. 18 Illés Endre egyik visszaemlékezésében neheztel is Szabó Lőrincre, amiért saját irodalomszemlélete kifejtésének rendeli alá a Lepketánc körül kialakult vitát: „[...] belekeverte a kettőnk vitájába legsajátabb ügyeit, valamilyen titokzatos Univerzaliz- must, s természetesen belekeverte heroikus szkepticizmusát is: a művészet mint élő hit, éppúgy megteremti a maga teológiáját, mint a vallás; hitvitákat folytatunk, és esztétikákat állítunk fel, pedig előre tudhatjuk, hogy valamennyi tévedés.” Uo. 240. 19 Uo. 20 Szabó Lőrinc: Karinthy, a kritika és az alapszabály szerű modernség. = Pandora 1927. 3.sz. 182. 21 Miként azt monográfiájában Kabdebó Lóránt is megállapítja: „Szerkesztő és munkatársak programja szerint nem is a szépirodalmi anyagában jelent változást a Pandora. Az alkotók stiláris vagy gondolati egysége sem lehet olyan ok, eltérően a külföldi, sőt akár a bécsi emigrációs magyar irányzat-folyóiratoktól, amiért ezeket a hazai folyóiratokat létre kellett hozni.” (Kabdebó Lóránt: A Pandora szerkesztője. In: K. L.: Szabó Lőrinc lázadó évtizede. Bp., 1970. 638.) 22 „Tagadom, hogy van irodalmi divat, tagadom, hogy ami az irodalom körül divat, az irodalom, tagadom, hogy bármely igazi író igazán hinne irányban; állítom, hogy amikor a divatok vagy izmusok szerint akarják vizsgálni a művészetet, elfogultságnak, esztétikai üzletnek, esztétikai impotenciának vagy esztétikai infantilizmusnak vagyunk a tanúi.” (Szabó Lőrinc: Divatok az irodalom körül. Könyvek és emberek az életemben. In: Prózai írások. Vál., szerk., jegyz. Steinert Ágota. Bp., 1984. 156.) 30
