Botka Ferenc (szerk.): Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai, 2002. december 5-6. - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 12. (Budapest, 2003)
Lőrinczy Huba: Hordalékok és diáriumok eszmecseréje. Megfelelések Déry Tibor A napok hordaléka című könyve és Márai Sándor naplói között
Jlöriiiezij JCului Lőrinczy Huba: Hordalékok és diáriumok eszmecseréje Megfelelések Déry Tibor A napok hordaléka című könyve és Márai Sándor naplói között „Születünk fog, haj és illúziók nélkül; meghalunk fog, haj és illúziók nélkül.” Arany László; A délibábok hőse E dolgozat címe lehetett volna akár ez is; Hordalékról hordalékra - hiszen nem csupán Déry nevezte így a maga tűnődő-eszmélkedő följegyzéseit1, hanem egy ízben Márai is.1 2 Szerencsésebb viszont, ha nem mossuk el két műfaj, két, markánsan különböző szövegtípus határait, lévén, hogy a „hordalékok” a legkevésbé sem óhajtottak diáriummá válni, a diáriumok meg épp „a napok hordalékát” igyekeztek kiszorítani magukból. Nem véletlen, hogy Déry és Márai más-más viszonyban állott Jules Renard-ral. Előbbi „csak” megbámulta a napló francia géniuszának művészetét (248-251., 359-366.), példáját követni már nem tudta s nem is akarta, utóbbi azonban - túl a hódolaton3 - erős ösztönzéseket is kapott tőle.4 Déry egész élete során irtózott a rendszeres naplóvezetés kényszerétől, s félt, hogy a műfaj elsorvasztja regényírói talentumát (248-249.) - alkatához a jóval több szabadságot biztosító, az esetlegességeket is készséggel befogadó, sokkalta kötetlenebb, vegyülékesebb, képlékenyebb alakzat, „a hordalék” volt közel. A naplóírónak is termett Márai konzekvensen vállalta a műfaj fegyelmét és szabályait; másmilyen szövegtípusokkal nemigen elegyítette diáriumát, az esetlegességeket pedig megkísérelte szigorúan kire- keszteni belőle. 1948-ban papírra is vetette: „Ez a napló mindjobban megtelik a napok hordalékával. (...) Változtatnom kell és meg kell tisztítanom ez oldalakat minden szennyes történelmi hordaléktól és hulladéktól; csak a lényegeset jegyzem fel a jövőben, tehát azt, ami csak reám vagy a tüneményeket megjelölő fogalomra vonatkozik - semmi esetre sem azt, amit én felelek a tüneményre, vagy a tünemény és fogalom jelent a világnak. így a napló sterilebb lesz, de igazibb tükre mindannak, amit látok, mintha a történelmi napi híreket írom fel.”5 1 Az eredetileg három kötetben megjelentetett elmélkedések közös címét adó fordulat - „a napok hordaléka” - 1972 márciusában bukkant föl először. Vö. Déry: A napok hordaléka. Bp., 1982. 209. (A továbbiakban mindig erre a - Réz Pál gondozta - kiadásra hivatkozunk, s a zárójelben szereplő lapszámok is emez editióra utalnak!) 2 Lásd Márai: Ami a Naplóból kimaradt 1948. Toronto, 1998. 53. * Vö. Jules Renard naplója. In: Márai: Ihlet és nemzedék. Bp., 1992. 24-34. 4 Lásd Rónay László: Márai Sándor. Bp., 1990. 327.; Czetter Ibolya: Diáriumok párbeszéde. Márai Sándor és Jules Renard Naplójának összehasonlító elemzése. In: Czetter: A stílus és a formák. Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról. Szombathely, 1999. 107-131. 5 Vö. a 2-es számú jegyzettel! 158
