Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Petrányi Ilona: A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára
A XVIII, századi és reformkori anyagot Darnay Kálmán (1864—1945) sümegi író archeológus múzeumigazgató kéziratos gyűjteménye alapozta meg, amely elsősorban Kisfaludy Sándor és kortársai kéziratait tartalmazta. A Kisfaludy-gyűjtemény- ből Darnay 1937-ben Sümegen múzeumot rendezett be, egyéb írókra vonatkozó kéziratos és levéltári gyűjtése (1523 tétel) a sümegi Darnay Kálmán Múzeumból a Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság ajándékaként 1958-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumba került. A XVIII-XIX. századi igen értékes gyűjtemény többek között Kisfaludy Sándor és Károly, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Erdélyi János, Gyulai Pál, Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Tompa Mihály, Toldy Ferenc, Tolnai Lajos, Reviczky Gyula, Vajda János és Kiss József leveleinek, műveinek, családi vonatkozású és gazdasági feljegyzéseinek a kéziratait tartalmazza. Külön egységként XVIII-XIX. századi nőíróink szerepelnek benne: Karacs Teréz, Majthényi Flóra, Kisfaludy Atala, Wohl Janka és Stefánia, Szalay Fruzsina és Beniczkyné Bajza Lenke kéziratai. A Darnay-gyűjtemény szakszerű, tudományos igényű feldolgozására 1981-ben Aczél Zsuzsa munkája révén került sor. A Kézirattár őrzi Kölcsey Ferenc, a reformkor kiemelkedő jelentőségű írója szétszóródott hagyatékának jelentős részét is. Elsősorban a Kölcsey-Kende-hagyaték révén, amelyet Kölcsey Ferenc rokona, Kende Zsigmond Bernben, Torontóban és Dublinban élő leszármazottai ajándékoztak a múzeumnak 1983 nyarán. A hagyaték tartalmazza többek között Kölcsey 1823 és 1837 között Kende Zsigmondnak írott 76 levelét, amelyeket addig csak másolatból ismerhetett a kutatás. Angyal Dávid 1886- os szövegközlése is ezen alapult. A teljes és pontos, immár az autográf kéziratokra visszamenő szövegközlésre Taxner-Tóth Ernő osztályvezető és a Kézirattár munkatársainak közreműködésével 1983-ban került sor a múzeum saját kiadásában. (Kölcsey Ferenc levelezése Kende Zsigmonddal, sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Taxner-Tóth Ernő.) A Kölcsey-kéziratok másik nagy csoportja Kölcsey Klára dédunokájától került még az 1970-es évek végén a Kézirattárba, és Kölcsey politikai beszédei, filozófiai értekezései mellett gazdasági számadáskönyvét, valamint fordításait, verstöredékeit is tartalmazta, pl. a Vanitatum vanitas című versének egy kéziratát, Iliász-fordításának, vagy kevéssé ismert Perényiek című drámájának a kéziratos töredékeit. A kéziratok nyilvántartása A kéziratok nyilvántartásának és feldolgozásának módjait a tár 1970-es megalakulása után Láng József Ady-kutató, később osztályvezető, és az akkori munkatársi gárda alakították ki. A múzeum Kézirattárának sajátos gyűjtőkörének szempontjait figyelembe véve és támaszkodva más közgyűjtemények tapasztalataira is, kidolgozták az írói (irodalmi) kéziratok katalogizálásának a szabályzatát is. Ennek alapján újból rendezték és katalogizálták a tár létrejötte előtt a múzeumba került hagyatékokat és különgyűjteményeket, és 1972 és 1980 között létrehozták a betűrendes cédulakatalógusokat, külön regisztrálva az írói levelezéseket, valamint a műveket és az írók életére, pályájára vonatkozó személyi dokumentumokat (analekta) is. A levelezéskatalógus két részből áll: a levélírók és a címzettek katalógusából. A kéziratok provenienciájáról, a feldolgozás körülményeiről, az egyes hagyatékok tartalmáról a belső használatra készült ún. szakleltári lapok segítségével tájékozódhat a kutató. Az 1980-as évek közepétől megindult a kéziratok számítógépes feldolgozása és nyilvántartása, amely a cédulakatalógusnál lényegesen több szempontú keresést biztosít a Kézirattár gyűjteményében. Az utóbbi két évben kezdődött el a 175
