Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Petrányi Ilona: A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára
különgyű j temények, főként a Petőfi- és a József Attila-gyűjtemény értékes anyagának digitalizálása, CD-lemezre való átírása, az állományvédelem és a tár szolgáltatási szempontjaira való tekintettel. Az 1980-as évek óta bekövetkezett állománygyarapodás regisztrálásának számítógépes módszerével párhuzamosan megindult a régebbi cédulakatalógusban nyilvántartott állomány számítógépre vitele is, amely könnyebb, gyorsabb, sok irányúbb tájékozódást tesz lehetővé a Kézirattár mára darabszámát tekintve milliós nagyságrendűvé növekedett állományában. Az elmúlt évben a tár korszerűen felszerelt raktárakat kapott, amely lehetővé teszi a jövő században is a további gyarapodást (az írók újabb generációinak számítógépen produkált kéziratait is beleértve) és az állományvédelmet, megőrzést. Gyarapodás A PIM Kézirattárának állománya ajándékozás, örökhagyás vagy vásárlás útján gyarapodik. 10-20 évvel korábban az ajándékozás és örökhagyás dominált, manapság a vásárlás került előtérbe. Új jelenség, hogy az egyre többször aukciókon megjelenő irodalmi, írói kéziratok nagy értékű „műtárggyá" váltak, és a jobbára szerény állami dotációból létező közgyűjtemények mellett a „tőkeerős" magángyűjtők is megjelentek a „piacon". így mára az írói kéziratokból is jelentős magángyűjtemények jöttek létre. Az utóbbi két évben a Kortárs Irodalmi Központ keretében működő Digitális Irodalmi Akadémiának a Károlyi-palotába települése folytán kialakult a PIM Kézirattára gyarapodásának egyedi formája is. A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai alapításkor a ma élő Kossuth-díjas, illetve Babérkoszorúval kitüntetett írók lettek, az ő teljes életművüket digitalizálja és teszi elérhetővé az Interneten ez a program. A továbbiakban ők választhatják meg évente az öt „posztumusz" tagot, vagyis a közelmúltban (1945 után) elhunyt klasszikus író kortársaikat, akiknek életműve szintén felkerül az Internetre. Az elhunyt író örököseitől, amennyiben kéziratos hagyatékát még nem helyezték el valamely közgyűjteményben, a PIM Kézirattára megvásárolja azt, majd a kutatás számára feldolgozza az anyagot, miközben az író nyomtatásban megjelent életművét a DIA program keretében digitalizálja a Kortárs Irodalmi Központ. 1998 óta ily módon került a kézirattárba Bertha Bulcsu, Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván és Tamási Áron hagyatéka, Nagy László műfordításai, Illyés Gyula és Németh László néhány kézirata, továbbá letétként a Szabó Lőrinc-hagya- ték egy jelentős, az író levelezését, cikkeit, verseit és műfordításait tartalmazó gyűjteménye. Új szerzemények Örökhagyás útján került a kézirattárba Tamási Áron teljes hagyatéka, valamint Solymos Ida pécsi költőnő korábban a múzeum által védett kéziratai, közte páratlan érdekességű naplói, feljegyzései. Számos letéti gyűjtemény jött létre részben a Digitális Irodalmi Akadémia munkálataival kapcsolatban, továbbá Mészöly Miklós levelezése, Somlyó György levelezése és kéziratainak gyűjteménye. A rendszerváltás óta megszűnt nagy állami könyvkiadók és irodalmi folyóiratok iratanyagából az Európa Könyvkiadó lektori jelentései és az Új írás teljes kéziratgyűjteménye, valamint Szederkényi Ervin főszerkesztő hagyatékából a Jelenkor című folyóirat írói kéziratokat is tartalmazó iratanyagának egy része került a Kézirattár állományába. 176
