Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Petrányi Ilona: A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára
utóbb mint osztályvezetője szorgalmazta az Ady-kéziratok gyűjtését. Ez időben főként Erdélyből (féltve őrzött családi, magán- és szétrombolódott magyar közgyűjteményekből) kerültek át, nem egyszer illegális úton a kézirattárba Ady-autográfiák, de vásárlás útján is gyarapodott a gyűjtemény. Legutóbb Ady életútjának, pályájának szenvedélyes és tudós kutatója, Kovalovszky Miklós hagyatékából kerültek Ady- és Ady vonatkozású kéziratok a különgyűjteménybe, amely olyan jelentős versek kéziratait is tartalmazza, mint A föl-földobott kő, A fajtám sorsa, Sípja régi babonának, vagy a Párisban járt az ősz. Az 1848-49-es besorolás szerinti három nagy „forradalmi költő" mellé 1979-ben Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóján a Kézirattárba került az ő kéziratos hagyatéka is. A Móricz-különgyűjtemény olyan darabokkal büszkélkedhet, mint a Pillangó című kisregény teljes kézirata, az Árvácska fogalmazványai, a Légy jó mindhalálig kéziratának töredéke, vagy az Erdély trilógia gépiratai, nyomdai levonatai az író autográf javításaival. A különgyűjtemények mellett más írók hagyatékai, illetve egyes, szórványosan a Kézirattárba kerülő autográfiái alkotják a tár ún. vegyes anyagát, amelybe számos jelentős, néha azonban csak irodalomtörténeti szempontból érdekes, egy-egy korszak irodalmi ízlését, jellemző irányzatát tükröző írók műveinek kéziratai kerültek. Ha történetileg tekintjük át a Kézirattár anyagát és gyűjtőkörének alakulását, akkor a különgyűjtemények mellett a vegyes anyagból is ki kell emelnünk néhány nagyobb egységet. A Nyugat íróinak kéziratai Az Ady-különgyűjtemény mellett a kézirattár a Nyugatot szerkesztő vagy abban gyakorta szereplő írók hagyatékainak, kéziratainak is gazdag gyűjtőhelye. A Nyugat nagy nemzedékéhez tartozó írók közül ki kell emelnünk Füst Milán kéziratos hagyatékát, amely a történelem viharai ellenére szinte hiánytalanul megőrizte az író majd minden jelentős művének kéziratát és az életére, pályájára vonatkozó legfontosabb dokumentumokat. így híres Naplóját is, amely nemrégiben nyomtatásban is megjelent. De itt található e Nyugat-nemzedék írói közül Kemény Simon, Nagy Lajos, Nagy Zoltán, Szép Ernő, Színi Gyula és Tersánszky Józsi Jenő hagyatéka is, valamint Krúdy Gyula, Lengyel Menyhért és Szomory Dezső töredékesen fennmaradt autográfiái. A Nyugat irodalmi mozgalmát előkészítő A Hét című folyóirat szerkesztőjének, Kiss Józsefnek és a modern magyar nagyváros hangjait megszólaltató Heltai Jenőnek a hagyatékát is a Kézirattár őrzi. De itt találhatók a második Nyugatnemzedék olyan alkotóinak a kéziratai is, mint Benedek Marcell, Bohuniczky Szefi, Gyergyai Albert, Komlós Aladár, Remenyik Zsigmond, Szerb Antal, Sziráky Judit. A Nyugat harmadik, illetve negyedik nemzedéke számos képviselőjének (akik közül nem egy még közöttünk élt és alkotott) a hagyatékát is a Kézirattár őrzi (Berda József, Devecseri Gábor, Hajnal Anna, Karinthy Ferenc, Rónay György, Vajda Endre) és a „szerepjátszó" Szentkuthy Miklósét, benne egyelőre zárt anyagként szinte naponta jegyzett hatalmas terjedelmű naplójával. Az 1920-as években Az Est-lapok irodalmi rovatát szerkesztő Mikes Lajos hagyatéka is valóságos tárháza a Nyugat első és második nemzedékéhez tartozó költők és prózaírók kéziratainak. Mikes Lajos ugyanis Az Est-lapoknak küldött kéziratokat mind eltette szerkesztőségi „múzeumába". Tóth Árpádnak pl. jelentős verskéziratát találhatjuk meg hagyatékában (Álarcosán, Aprilis, Elégia egy rekettyebokorhoz, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig). A Nyugatot szerkesztőként végigjegyző Gellért Oszkár és Fenyő Miksa hagyatékaiból szintén jelentős kortársak kéziratai kerültek a tárba, 172
