Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Petrányi Ilona: A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára
Espersit János gyűjteményéből pedig József Attila mellett Juhász Gyula-verskézirat- ok is előkerültek, mint például az Anna örök vagy a Dózsa után. Bár hagyatékaikat nem a múzeum Kézirattára őrzi, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc néhány jelentős művének kézirata is szerepel gyűjteményünkben. Szabó Lőrinc egyik legismertebb versének a Semmiért egészen-nek egy Mikes Lajosnénak dedikált kézirata, valamint a Hévízi szonettek füzete is. Az ún. népi írókat olyan kéziratos hagyatékok reprezentálják, mint Darvas Józsefé, Gulyás Pálé vagy Veres Péteré. Németh László hagyatékának egy része véglegesen, más részei egyelőre letétként kerültek a Kézirattárba. Erdélyi írók kéziratai Az 1970-es évek végén kapott lendületet erdélyi íróink kéziratos hagyatékainak illegális majd hivatalos úton való áthozatala Magyarországra és elhelyezése a múzeum Kézirattárában. Az „erdélyi gyűjtemény" alapját az erdélyi Helikon szerkesztője, vezéregyénisége és legjelentősebb költője, az élete és pályája java részét már Magyarországon megélő Aprily Lajos hagyatéka vetette meg, amely már az 1960-as évek végén a múzeumba került. Ezt követték az erdélyi Helikon társaság köréhez tartozó Kemény János, Reményik Sándor, Tabéry Géza, Vita Zsigmond és legújabban Tamási Áron hagyatékai. A baloldali erdélyi magyar irodalmat Gaál Gábor és Mériusz József hagyatékai reprezentálják. Az 1945 után felnövő erdélyi írók generációját Hervay Gizella, Páskándi Géza, Robotos Imre és Székely János kéziratai képviselik. Az emigráció írói „A szocialista illetve proletárirodalom" gyűjteményét, amely 1970 és 1978 között jött létre Illés László irodalomtörténeti kutatásaival kapcsolatban, akkori felettes szervünk, a Művelődésügyi Minisztérium is szorgalmazta. Ebben a gyűjteményben az 1919 utáni baloldali magyar irodalmi emigráció számos képviselőjének hagyatéka szerepel: Barta Lajos, Barta Sándor, Bölöni Györgyné, Gaál Gábor, Gáspár Endre, Gergely Sándor, Gömöri Jenő Tamás, Kahána Mózes, Kőhalmi Béla, Lesznai Anna, Löffler A. Pál, Mácza János, Madarász Emil, Nádass József, Pogány Béla, Révai József, Sándor Imre stb. Ezen belül külön fejezetet alkot Kassák Lajos és Déry Tibor hagyatéka. A magyar avantgárd, legjelentősebb egyénisége, Kassák kéziratos hagyatéka az 1970-es években alakult Emlékmúzeumában kapott helyet képzőművészeti hagyatékával együtt. Déry Tibor (aki 1945 után a magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírójává Déry Tibor kézírása, 1972 173
