Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Ha nem volna, fel kellene találni" - Csontos Tibor: Őszi utazások a múzeumban
Csontos Tibor ŐSZI UTAZÁSOK A MÚZEUMBAN Az enyészet specialistája írta Mátrai László Krúdyról, aki száz évvel ezeló'tt született késő őszi időben egy nádfedeles, kisablakos házban Nyíregyházán. Szindbád, Rezeda Kázmér, Pistoli megálmodója negyven év alatt 87 regényt, 2385 elbeszélést, 30 színdarabot, 1782 cikket írt. Krúdy utóéletének sajátsága az újrafelfedezés. Műveinek különböző adaptációi is e felfedezés filmvászonra és hangszalagra rögzített pillanatai: tizenegy regényéből rádiójáték, hétből televíziós film készült, és egyetlen játékfilm, a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád 1971-ben, a csodálatos tehetségű Latinovits Zoltán soha nem feledhető címszereplésével. 1943-ban Kenessey Jenő operát komponált Az arany meg az asszony című egyfelvonásos játékából, amelyet eredeti prózai változatában a Csokonai Színházban láthatunk ismét. Az évforduló megsokszorozta ezeket a felfedezéseket: az életműsorozatban egymás után jelentek meg kötetei, Krúdyról szóló irodalomtörténeti vándorgyűlést rendeztek, az újságok, folyóiratok megemlékező összeállításokat közöltek, egy fővárosi vendéglátó vállalat Vendéglőskönyv címmel Krúdy „ételnovelláit" gyűjtötte össze, a posta emlékbélyeget adott ki, mégis a legkülönlegesebb megemlékezést szokatlan rendezésű kiállításával a Petőfi Irodalmi Múzeum produkálta. Hangulatkép a Krúdy Gyula kiállításról, 1978-ból 128
