Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„A múzeum története nem kis mértékben a kiállítások története" - Az öt kilós magnetofon. Vezér Erzsébet a Hangtár első éveiről
<2 < w < w <pj<p3 B. Miközben készültünk erre a találkozásra, felmerült Ravasz László neve is. V. Bizony. Ravasz Lászlóval egyedül én csináltam interjút. Az egész református teológiának nem volt meg a hangja. Én adtam oda nekik a kazettát. Megkeresésére az is indított, hogy szegény bátyám református gimnáziumba járt, ahol Ravasz László testvére, Ravasz Árpád volt az igazgató, és én valahogy nagyon közel kerültem a reformátusokhoz. B. Hol került sor erre a beszélgetésre? V. Leányfalun, és amikor befejeztük, azt mondta, hogy nagyon köszöni, és kéri, hogy jöjjek el máskor is. Kétszer is jártam nála, aztán azt hiszem Mécs Lászlót kerestük meg. . Pannonhalmán. Igen, akkor ő Pannonhalmán élt, és igen kedvesen végigvitt, megmutatta az egész apátságot. Mindvégig ezzel a súlyos készülékkel? Mindig hozták utánam a fiúk. (Nevet) Külföldön is így járt? Nagyon sokszor jártam külföldön, de nem ezzel a magnetofonnal. Akkor már volt kismagnóm is. Párizsban például Hatvány Bertalant kétszer is meglátogattam. Csodálatos szertartás volt ez mindig: először fölmentem hozzá, megbeszéltük, hogy miről fogunk beszélni, aztán elvitt a legjobb vendéglőbe ebédelni, utána visszamentünk, és megcsináltuk a felvételt. O is kérte, hogy jöjjek még egyszer, így hát nála is kétszer voltam, nem ugyanabban az évben, hanem mikor másodszor jártam Párizsban. Kik voltak még a további párizsi partnerek? Fejtő Ferenccel is csináltam egy elég rossz interjút, azért rossz, mert belebeszéltek, de aztán annyira jó barátságba kerültünk, hogy tudtam, vele még fogok beszélgetni. Párizsban még egy száműzött szocialista íróval, költővel, Szélpál Árpáddal is találkoztam; aranyos ember volt. De áthajózott a csatornán is Angliába. Koestler Artúrt is megismerte? Koestlert három hónappal lekéstem; azt a „disznóságot csinálta", hogy öngyilkos lett, de két levelet váltottam vele. (Feleségével, Cynthiával együtt lettek öngyilkosok.) De csináltam interjút Ignotus Pállal és testvérével, Sárival. Azt hiszem, vele nem rögzítettük magnóra, de sok mindent mesélt a korról, meg a családról. Aztán kivel még? . Hajós Edittel? Bizony, ő kicsit „kijjebb" élt, Londonnak egy külvárosában lakott. Fantasztikus interjú volt, mert elmondta egész életét, és odaadta a könyvét is, amelyben megírta ezt a nagyon kalandos sorsot. Aztán Gyömrői Edittel, József Attila analitikusával is csináltam interjút - aki addig nem volt hajlandó senkivel szóba állni, mert sokan - főleg a Szép Szónál - őt, Editet tették felelőssé József Attila haláláért. Az analízis során József Attila beleszeretett Editbe. Engem nagyon kedvesen fogadott. Megkérdeztem, van-e valami emléke, levél vagy egyéb Attilától, és akkor azt mondta, mire legközelebb jövök, addigra kikeresi. Utóbb azután adott eredeti József Attila-leveleket, analitikus feljegyzéseket, amit egyébként nem ő íratott, és egy csomó József Attila-kéziratot. Elfelejtettem eddig elmondani, hogy rengeteg kéziratot szereztem a múzeumnak. Később aztán „meghálálták". (Nevet) B. Akárhogy volt. Legalább ez alkalommal hajtsunk fejet az előtt a munka előtt, amit végzett, hiszen Erzsébet, maga az elsők egyike, aki a magyar irodalmi emigrációval a hatvanas években felvette a kapcsolatot. 70
