Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Hol lehet jobb helyük egy nép költőinek?" - Varjas Béláné: Jelentés az intézmény 1953. évi tevékenységéről
Főosztály megértéssel és komoly anyagi segítséggel támogatta gyűjtőmunkánkat és költségvetésünkön túl tette lehetővé, hogy Bölöni és Steinfeldné Ady-gyűjteménye, valamint 3 eredeti Orlay-festmény múzeumunkba kerülhessen. II. Feldolgozás A belső feldolgozási feladatok munkájában (nyilvántartás, leltározás, katalogizálás, bibliográfiai anyagösszeállítás) számszerűleg nem tudunk nagy előrehaladást elérni. A munkák sokfélesége a mindössze két munkaerő idejét annyira felaprózza, hogy lehetetlenül kevés jut a sok gondot, aprómunkát, folyamatos és hosszú időt igénylő feldolgozásokra. (Azt hiszem, nem kell többet mondanom, mint hogy pl. egyetlen kézirattöredék meghatározása nemegyszer napokat igényel, ugyanakkor feldolgozási munkákra munkaidőnknek legfeljebb 1/3-át fordíthatjuk..) 1. Leltározásban a kurrens anyagot elvégeztük a nagy egységek kivételével (József Jolán-hagyaték, Ady-anyag; ez utóbbi az év legutolsó napjaiban került be). A József Jolán-hagyaték leltárba vezetést megelőző feldolgozását: meghatározás, csoportosítás, kronológiai megállapítás, megjelenési adatok nyers cédulázása - elvégeztük (Szántóné, Varjasné). Könyvfelvétel (katalógus) kereken 500 db készült el adréma-levonatra; a Petőfi Társaság irattárából 450 darab került szakcsoportokba, tartalmi utalással ellátva; XIX. századi folyóiratok Petőfi-irodalom anyagából kereken 600 bibliográfiai cédula készült el. - Megkezdtük a közgyűjteményekben lévő, intézményünket érdeklő kéziratanyag nyilvántartásba vételét. Az OSZK kézirattárának Ady- és József Attila-kéziratait nyersen (megjelenési adatok nélkül) cédulanyilvántartásba vettük (Varjasné). 2. A Petőfi összes műveinek kritikai kiadásának V. kötete sajtó alá rendezése folyt ez évben. Kb. két hónap múlva kerül nyomdába a kötet. (Végezte Varjasné akadémiai munkaközösségben.) Decemberben a Béke és Szabadságban „Visszaemlékezés József Attilára" címen Szántó elvtársnőnek jelent meg cikke. III. Kiállítás, múzeumpropaganda, népművelő’ munka Az intézmény állandó kiállítását 13 444 fő látogatta az elmúlt év folyamán. Fizető látogatók ebből: 12 994 fő (7830 fő: csoport; 5164 fő egyéni); 450 fő díjtalanul tekintette meg a kiállítást (külföldi vendégek; békekongresszus résztvevői). - Kiállításunknak újrarendezése volna szükséges (1949 óta áll változatlanul) - bővítését azonban a helyhiány lehetetlenné teszi. - A látogatók vezetése a kiállításon sok esetben szorosan összefonódik a tudományos reference-szolgálattal (mint ahogy az egyéb propagandamunka is), miután a felnőtt látogatók zöme és a külföldi vendégek (akik nálunk jórészt írók, irodalomtörténészek) a kiállítás megtekintésekor forrásanyagot, adatokat is keresnek egyben. Az év folyamán Varjasné Vörösmarty-kiállítás rendezésére kapott megbízást a Múzeumi Főosztálytól. Az 5 szobás kiállítás a költő szülőházában (Kápolnásnyék) májusban készült el. A kiállítás Vörösmarty költői-politikai fejlődését, munkásságát mutatja be, szorosan összekapcsolva a költő pályáját a magyar társadalom politikai harcaival - és illusztrálja a Vörösmarty-hagyomány továbbélését. - Meg kell említenem, hogy e kiállításra Bán Béla Kossuth-díjas festő és Cziglényi Adám grafikus tár35
