Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Hol lehet jobb helyük egy nép költőinek?" - Varjas Béláné: Jelentés az intézmény 1953. évi tevékenységéről
sadalmi munkában készített egy-egy festményt (utóbbi az irodalmi plakátok - Petőfi, Majakovszkij, József Attila - tervezéséhez intézményünktől kapott segítség viszonzásaként). December hó folyamán Varjasné kibővítve újrarendezte a kiskőrösi Petőfi-Ház kiállítását, a Népművelésügyi Minisztérium megbízásából - terven felül - részt vett a januárban, Kiskőrösön megrendezett Petőfi-hét szervezésében. Szövegkönyvet készített a szavalóverseny számára és 10 tablóból álló vándorkiállítást rendezett (Keresztury Dezsővel és Illés Árpád grafikussal) a vidék számára. Intézményünk patronálja a József Attila gimnázium, a Gorkij iskola és a Lovag utcai általános iskola irodalmi szakkörét. E szakkörök látogatását (10 alkalommal, munkamegbeszéléssel összekötve), az adatgyűjtés segítését Szántóné végezte. Dokumentációs anyagot (fényképet, fotótípiákat) a következő intézményeknek vagy személyeknek adtunk ill. válogattunk össze (kisebb kiállítások rendezéséhez, megjelenő könyvek illusztrációinak, készülő portrék, szobrok, diafilmek, dokumentumfilmek forrásanyagának): pécsi tanítónőképző, bpesti József Attila gimnázium, dunabogdányi úttörőcsoport, pécsi Janus Pannonius gimnázium, bpesti Wesselényi utcai MTH-iskola, MTH-központ, Úttörőközpont, Petőfi Akadémia, Irodalomtudományi Dokumentációs Központ, Debreceni írószövetség, Szombathelyi írószövetség, Pécsi írószövetség; pápai kultúrotthon, Képzőművészeti Főiskola; Bán Béla, Szandai Sándor; Emlékműfelügyelőség, N. M. Oktatási Osztály, Filmiroda, Néphadsereg Filmintézete. Külföldre: Csehszlovák írószövetség, Lengyel írószövetség, Finn írószövetség, Román Tudományos Akadémia, Koreai Festőművészek Szövetsége, Franciaországba: A. Loefler Petőfi-életrajzához, Mahmoud Taffazoli iráni költő, Helena Stefanova bolgár írónő, Gerhard Steiner berlini irodalomtörténész-író, Stitnitzky csehszlovák író. - Ez a felsorolás az intézmény szerteágazó és igen jelentős propagandamunkájára vet fényt és bizonyítéka annak, hogy sikerült múzeumunkat a régi elszigeteltségéből kiemelnünk és élővé tennünk. Állandó kapcsolata van múzeumunknak az írószövetséggel és a Kultúrkapcsolatok Intézetével. IV. Tudományos kutatószolgálat Intézményünkben a budapesti egyetem bölcsészkarának Petőfi- és József Attila- munkaközössége, valamint Petőfivel, Jókaival és József Attilával foglalkozó egyetemi és főiskolai hallgatók, tanárok, irodalomtörténészek végeztek kutatómunkát. A József Attila kritikai kiadás 1953-ban megjelent kötetei, Fövény Lászlóné József Attila-tanulmánya, ezek előszavának megemlékezése, vagy az intézményünknek szóló könyvdedikáció dokumentumai a múzeum és Szántóné jól végzett segítő munkájának. De nemcsak hazai kutatóknak, hanem a külföldön megjelent vagy megjelenő Petőfi- és József Attila-kiadványok fordítóinak, íróinak is közvetlen segítséget nyújtottunk. Szántó elvtársnő egy hónapot (összegezve) fordított külföldi írók tájékoztatására, kalauzolására. Múlt évben huzamosan Magyarországon tartózkodó vendégeink közül Stitnitzky (csehszlovák), Taffazoli (irán), Stefanova (bolgár) írók foglalkoztak József Attilával, fordították verseit, az ő munkájukat segítette Szántó elvtársnő. Október folyamán Gerhard Steiner berlini irodalomtörténész-író tartózkodott Magyarországon, hogy egy német „Petőfi válogatott" kiadás előmunkálatait végezze. Három hétig dolgozott - mint kutató - múzeumunkban, ez idő alatt a kiadványhoz írandó előszóhoz gyűjtött segítségemmel anyagot és húsz vers fordítását végezte el együttműködésemmel. 36
