Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)

Praznovszky Mihály: Álom és valóság között Egy Krúdy-hős sorsa 1849 után

Krúdy Gyula fantáziája is mást látott az egykor voltnál. De ez természetes is, hiszen gyermekkorában nagyapjától hallotta 1848 históriáját s valószínűleg az egykori komáromi százados szelídítette legendává tragikus sorsú testvére életét, s mesélte tovább unokájának. „Ez időben a nemzet nem a jelenben élt, hanem a múltban. Nem is csoda, hiszen jelene nem volt a nemzetnek akkor.” Az író újra és újra megpróbálja értelmezni az 1849 utáni évek eseménytörténetét és a nemzet magatartását. „Magasan lobogott fantáziánk tüze és színes hazugságok jobban estek minden való igazságnál... A magyarnak mindig több volt a fantáziája, mint a józan esze.”26

Krúdy fantáziájában a családtörténet is átalakult. Megváltozott általa nagybátyjának sorsa, személyisége, nemzeti szerepe. Nincs mit számon kémünk az írón. Krúdy Kálmán személyes tragédiája egyike volt az 1849 után megélt lehetséges sorsoknak. Talán szélsőséges, talán túlságosan egyedi, de mindenképpen alkalmas arra, hogyha másként nem, Krúdy Gyula írásain át belépjen a nemzeti legendáriumba.

26 Uo„ 380-381.

112