Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
II. Ünnep és nyelv - Rákay Orsolya: A magyar nyelv ünnepe? A Marczibányi-jutalom első két kiosztása
Rákai Orsolya A MAGYAR NYELV ÜNNEPE? A MARCZIBÁNYI-JUTALOM ELSŐ KÉT KIOSZTÁSA1 „A szó magában semmi; hamispénz, amelynek folyása változó, és belső becse nem magában vagyon."2 Az ünnep ünnepén Egy esemény, amely tudatosan helyezte magát az önreflexió logikailag sajátságos, paradox pozíciójába, arra készteti a megszólalót, hogy önmaga alól húzza ki a talajt, hiszen az elemzés tárgya egyszersmind saját helyzete is. Az irodalmi ünneplésnek szentelt mai ünnepen elhangzó előadások3 így tulajdonképpen a kifejezés Hayden White-i értelmében vett ironikus történetírás termékei, amelyek formájuknak köszönhetően megismétlik a történetük, leírásuk, magyarázatuk tárgyául szolgáló ünnepet. Választásom egy (pontosabban két), a kortársak által különlegesnek, példaértékűnek tekintett ünnepre esett. Marczibányi István végrendeletének második pontjában felkérte a Nemzeti Múzeumot, hogy minden évben tűzzön ki három jutalomkérdést a nyelvhelyesség, nyelvújítás, illetve a nyelv szabályainak megállapítása köréből, s a legsikeresebbnek ítélt pályázó jutalma 100 forint legyen; továbbá, hogy az előző évben magyar nyelven megjelent, „jó erköltsöket tárgyazó, vagy Históriában, vagy Törvényes, és Orvos Tudományokban, vagy Classicusok fordításában" legjelesebbnek bizonyuló mű alkotója is kapjon elismerésül 400 forintot4. A jutalmak sorsáról bizottság döntött, melynek elnöke gróf Teleki László volt, tagjai pedig (az első kiosztások idején) az alapítvány kezelőinek képviselői: Pest megye részéről Prónay Sándor, Szentkirályi László, Jankovich Miklós, Glosius Dániel, Georch Illés, Stett- ner Máté, Kovachich Márton György és Schedius Lajos, a Nemzeti Múzeumtól az igazgató Miller Jakab Ferdinánd és Horváth István, a Marczibányi családtól pedig Marczibányi János. A végrendelet 1815-től lépett életbe, de az első ünnepélyes díjátadás csak 1817-ben volt. Több-kevesebb rendszerességgel 1834-ig folyamatosan Donáth - F. John: Széki Gróf Teleki László, a Marczibányi-díjat odaítélő bizottság elnöke, rézmetszet, Petőfi Irodalmi Múzeum 67
