Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

IV. Ünnepi hagyományok születése - Kerényi Ferenc: A Petőfi-kultusz korai szakaszának szociológiájából (1844-1867)

Hogy a kortársak és az irodalomtörténetírók hogyan vélekedtek a mezővárosi-falusi humán értelmiségi réteg alkotói tevékenységéről, az a kritikatörténet feladata.15 Befogadói, értékőrző és értékközvetítői szerepük viszont kétségkívül meghatározta Petőfi Sándor költészetének gyors népszerűségét és a költő kultuszának első szakaszát.

JEGYZETEK

1 Közölve Endrődi Sándor: Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849, Bp. 1911. 34. Legújabban: Petőfi Sándor összes művei 2. Költemények (1844. január -augusztus), s. a. r. Kiss József, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán, Bp. 1983.130. (kritikai kiadás, a továbbiakban: Krk.).

2 Mezősi Károly sem említette alapvető tanulmányában (Petőfi Dunavecsén = Közelebb Petőfihez, Bp. 1972. 163-200.), noha - név nélkül ugyan - a dunavecsei, említett tudósítást ő is idézte: 199-200. Jelenlegi ismereteink szerint Oláh Károly nem azonos az 1826-ban született debreceni, hasonló nevű költővel, akinek verseskötetét Arany János elemezte.

3 Közölte Majsai Károly: Kardos István szalkszentmártoni segédtanító, Petőfi barátja = Cumania VI., szerk. Orosz László, Kecskemét 1979. 167-177. Korábban csak Jókai Mórhoz intézett, 1854. április 25-i levelét ismertük: Jókai Mór összes művei. Levelezés I. (1833-1859), s. a. r. Kulcsár Adorján, Bp. 1971. (kritikai kiadás), 134-141.

4 Krk 1. Költemények (1838-1843), s. a. r. Kiss József, Martinkó András, Bp. 1973.121.; Krk 2. 192. 302.; Petőfi ismeretlen költeményei, Fővárosi Lapok 1883. nov. 25.; Ferenczi Zoltán: A Kovács Mihály-féle Petőfi kéziratok, Petőfi-Múzeum VI. évf. (1893) 6. sz. 138-139.; Matics Pál: Adatok Szalkszentmárton történetéhez, Szalkszentmárton 1970.136. 150-151.

5 Dömötör Ákos -Kerényi Ferenc: A János vitéz egyetemes mesemotívumairól, ItK 1994. 379.

6 Krk 1.372-373. és Sütő József: „Hortobágyi kocsmárosné, angyalom!" - Századok lelke, Kiskunhalas 1995. (Halasi Téka 16.) 126-137.

7 Petőfi „dalai" a nép között (Vázlat a folklorizálódási folyamat kutatásához), Filológiai Közlöny 1973. 349-399.

8 Krk 1. 64. és Petőfi Sándor: Ibolyák, Bp. 1996. (Hasonmás kiadás) 15. (a fakszimilében) és 17. (az átírásban)

9 Bulcsu Károly költeményei 1850-1860, Kecskemét 1860. 261. A szerzőre 1. Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskemét 1990. (Kecskeméti Füzetek 2.) 46.

10 Jól mutatja ezt a költő tiszteletére rendezett, 1845. július 22-i kunszentmiklósi vendégeskedés, ahol díszebéd, vacsora, fáklyászene, szónoklat köszöntötte, és amelyet Petőfi verssel köszönt meg: Bücsu Kun-Szentmiklóstól, Krk. 3., szerk. Kerényi Ferenc, Bp. 1997.167. és 524-525.

11 Kiss Béla: Petőfi emlékek Kiskőrösön, Kecskemét 1954. 38-42. Az első sajtóközlemény anonim tudósítás, de minden bizonnyal ebből a körből való: Vasárnapi Újság 1861. január 27.

12 Balogh Ödön. A Petőfi emléktábla és Fekete János: Petőfi emléke Kiskunfélegyháza tér- és utcaneveiben = Petőfi-emlékek Kiskunfélegyházán, szerk. Fazekas István, Fekete János, Sajtos Géza, Kiskunfélegyháza 1973. 29-33. és 35-36.

13 Krk 2. 276-277. 283.

14 Papidolgozatok gyászesetekre, szerk. Fördős Lajos, 14. füzet, Debrecen 1871.154.

15 L. Arany János kritikáját: Bulcsu Károly költeményei = Arany János összes művei XI. Prózai művek 2. 1860-1862, s. a. r. Németh G. Béla, Bp. 1968. (kritikai kiadás) 107-121. (főszöveg) és 666-672. (jegyzet) Vö. még Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikai öröksége. Bp. 1992. 101. 204.

203