Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
V. Írói évfordulók - Lengyel András: Kultikus beállítódás és irodalomszociológiai funkciók. Az 1923-as szegedi Juhász Gyula jubileum néhány tanulsága
ta. Az az olvasat, amit az alkotó ad vagy sugall saját maga vagy alkotótársa művéről. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a Juhász-életmű olvasatának irányait, mintáit és értelmezési kódját bizonyos mértékig az őt köszöntő írók intenciói alakították. Az irodalomszociológiai reálfolyamatok és a kultikus magatartás tehát összefonódott, s a Juhász-életmű köré egy kultikusan preformált lehetséges világ épült föl - az olvasói tudatban. Itt az az összefüggés érhető tetten, amiről - a morál kapcsán - Nietzsche beszélt: a dolgokba mi visszük bele az értéket. A magányos, csak a művel szembesülő olvasó elvileg olyan, mint amilyennek Kosztolányi egyik metaforája a szabadvers-írást állítja. Nincsenek számára sínek, s mint a repülőgép a levegőben, saját maga alakítja ki útját: a mű értelmezését. A valóságos, irodalomszociológiailag értelmezhető olvasó számára azonban, a tapasztalatok szerint, bizonyos előzetes „út" - kívülről érkező értelmezési minta - mindenképpen létezik. Az egyik ilyen út - olvasati minta vagy ajánlás - a személyes viszonyokon keresztül formálódó, szükségképpen kicsit mindig kultikus színezetű alkotói (ön)olvasat. Ebben, úgy vélem, nincs különbség az 1923-as szegedi Juhász-jubileum és, mondjuk, az 1997-es tatai JAK-tábor között, bármennyire különböznek is a forgalomba hozott olvasási minták. Horváth 1956 Paku 1962 Tasi 1983 Thienemann 1931 IRODALOM Horváth János: Magyar irodalomismeret. A rendszerezés alapelvei. In: H. J.: Tanulmányok. Bp. 1956. 7-26. Juhász Gyula 1883-1937. Szerk. Paku Imre. 1962. Bp. 377-412. Tasi József: Szabó Lőrinc és Juhász Gyula. Adalékok egy barátság történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 1983.6. sz. 652-659. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak 1931. Pécs. (reprintje: 1985) 236
