Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Botka Ferenc: Egy hiányzó kultuszhely: a sajtómúzeum

és Márai Sándornak szerkesztőségek egész sora állt rendelkezésére. De még magát a hétköznapi élet zajlásától távoltartó Babits Mihály sem lehetett meg a lapok nyil­vánossága nélkül. Talán nem hangzik bombasztikusán: sajtó és irodalom édestestvérek. S ennek az összefüggésnek kifejezésre kellene jut­nia az irodalmi kultusz gyakorlatában: kezdeti lépésként abban, hogy - ha szerény körülmények között is - de létre­hozunk egy kisebb gyűjteményt, amelyet sajtómúzeumként működtetünk. Milyen is lehetne az ideális sajtó­múzeum? E kultuszhelynek az a - bocsás­suk előre: még sehol meg nem valósult álma, amely gyűjtésében, gyűjteményé­nek feldolgozásában és megismertetésé­ben a tökéleteset tudná nyújtani. Mind­ezek élére gyűjtőkörének teljességét állí­tanánk: hiányok nélküli sorozatokkal, kis­példányszámú ritkaságokkal, különkiadá­sokkal, kiadásváltozatokkal. A második óhaj: a birtokában lévő lapszámokat a maguk eredeti formájában, kötetlenül tárolná, megőrizve ezáltal minden egyes sajtótermék egyediségét. A muzeális szempontokat a gyakorlatiasság, a kön­nyebb kezelhetőség igénye elé helyezve. Kompromisszumként esetleg egy-egy sorozatot két példányban: kötötten és kötetlenül szerepeltetve. - Harmadik igényként a maradéktalan feltárást fogalmaznánk meg: egyrészt a kiadványok részletes, könyvtári - könyvészeti leírás formájában, részben pedig a lapok tar­talmának repertórium-szerű feltárásában. Korunk terminológiájával szólva: a gyűjtemény egyben adatbankként is működne, amely regisztrálja valamennyi szerző valamennyi írását, természetesen megfelelő: időrendi, földrajzi, tárgyi mutatókkal. - A kívánságok listáját folytatva: a sajtó működésének, előállításá­nak, terjesztésének, hatásának a tárgyi dokumentumai következnének - a kézi­ratoktól, rajzoktól, fotóktól, a nyomdai berendezéseken, papírválasztékon át a rikkancsruhákig, beleértve mindebbe a szerkesztőségek külső képét, beren­dezését és propagandagépezetének tárgyi vonatkozásait. - Az így létrejött gyűjteményhez szervesen kapcsolódna a tudományos kutatás és a múzeumi népszerűsítése. A kutatások - az egyes lapok történetével kezdve a sajtó jogi-, személyi-, informatika-, szociológia- és más vonatkozásait vizsgálnák. A múzeumi kiállítások a felvetett kérdések vizuális megjelenítésével szolgálnak: egy-egy nevesebb lap vagy folyóirat jubileumán, egy-egy újságíró, grafikus vagy szerkesztő munkásságának a bemutatásával, esetleg éppen egy irányzat esetleg korszak sajtójának a szemléjével. A sajtómúzeum hazai és külföldi kísérletei - mint jeleztük - legfeljebb csak megközelítették ezt az eszményi állapotot. Bizonyos értelemben id. Szinnyei József törekvései is a sajtómúzeum megteremtésének a gondolatához kapcsolhatók. Terve, hogy gyűjteményként megőrizze a sajtótermékek birtokába jutott emlékeit - már eleve muzeális tar­A Május 1913. évfolyamának 1. száma Petőfi Irodalmi Múzeum 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom