Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
VI. Ünnepi alkalmak - alkalmi ünnepek - Kovács József László: Az 1857-es császárjárás irodalmi visszhangja
A császári látogatás, a harminc perc az idő homokóráján szinte le is pergett. „Midőn O.Cs:K. Felségeik a' szűnni nem képes örömkiáltások közt díszkocsijukhoz visszasétáltak, Császárné ő Felsége a vasút sorompójánál az egyenru- házott leánykák csapatának egy kedves tagja Beretvás Mari által egy díszes élő virág bokrétával ajándékoztatott meg, rövid hódoló szavak kíséretében. Mely bokrétát a' Felséges Asszony saját kezeivel magyar szavak mellett kedvesen és kegyelmesen elfogadni 's magával vinni méltóztatott."(7.a) A császári pár elutazása után felavatták az újonnan felépült iskolát, mely az Erzsébet nevet kapta. Az állomásnál „a két rendbéli nép" ünnepe folytatódott. A jegyzőkönyv szerint : „Ezután következtek a nagy áldomásnak népes modorban lefolytatott 's átélt részletei, melyeknél dicséretére mondván a' köznépnek, nehány rövid úton bevégzett versengésen kívül nagyobb kihágások nem történtek. Ezek tartottak késő estig.[.] A császári látogatás a gondos pénzügyi számadás szerint a városnak 5230 pengőforintjába, és 27 3/10 váltó krajcáréba került. Sikerült valamennyit visszakapniok, "az elárverelt anyagokból 326 pengőforint 41 váltókrajcár jött be, az ünnepély valódi kiadása tessz 4903 Pf 46 3/10 es krajcárt" „Ezen öszveget kéri bizottmány főpénztár költségei közzé utalványoztatok" NKőrösön 1857dik év Június 15-én Vajda László jegyző Ünnepély rendező Bizottmány (8.a)"4 A pontos, részleteket megörökítő jelentést tehát a jegyzőnek köszönhetjük. Ez örökítette meg Arany János nehéz megpróbáltatást hozó napját, és az eddigieknél bővebb magyarázatot ad A walesi bárdok keletkezésének hátteréhez is. Híradások, béres igricek verselményei a császár járásról Erzsébet császárné május 24-én Ceglédről visszatért Budára. A magyar tartomány hivatalos lapja, a Budapesti Hírlap segít rekonstuálni az uralkodópár más helyeken történt látogatását, az irányított előkészületeket. A császár egymaga látogat Zsófia főhercegnő május 30-án bekövetkezett halála után, körútját 1857. augusztus 8-tól szeptember 5-ig folytatta. Minderről bőségesen tudósított a kormánylap, a szervilis leírásokkal, a lelkendező ismertetésekkel Arany János is találkozott. Ez is hozzásegíthetett az Edward-Ferenc József ellen lázadó ballada megszületéséhez. Albrecht Főherceg, a főkormányzó vállalta az utak előkészítését. Többször látogat az útvonalba eső városokba, így Sopronba, Vácra, Temesvárra. Az ellenőrző látogatások eredménnnyel járnak. A hatalomból részesülők, mágnások, főpapok valóban lázas előkészületeket folytatnak. A nagyváradi püspök festményeket rendelt abba az épületszárnyba, ahol a császári pár szállását rendezik be.5 Az esztergomi hercegprimás „a primatialis tér megnagyobbítására" elbontatja az ott álló raktárépületeket, hogy ne zavarják a felséges szemeket6. Veszprémben is „A Felséges Császári pár boldogító látogatása lelkesítőleg hat minden kebelre", a püspökére feltétlenül, mert „egy az útban álló ház ledöntetik" „A várba feljárás biztosítására" ehhez a püspök 800 pengőforinttal hozzájárul.7 Szegedi tervek szerint „Egy nagy ezüst bográcsban a legügyesebb halász fogja főzni az országos hírű tiszai halpaprikást".8 Egy későbbi szám Szeged 261
