Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
V. Írói évfordulók - Csapiár Ferenc: Szoboravatás Érsekújvárott. Fejezet a Kassák-kultusz történetéből
Augusztus 29-én azonban nem köztéri, hanem zárt téri szoboravatásra került sor; nem nyilvános ünnepség zajlott le, hanem zártkörű rendezvény; a szobrot nem a Kálvária téren állították föl és adták át, hanem a városi galéria állandó Kassák-kiállításának termében. A bronzmásolat egy vászonnal jól- rosszul bevont faposztamensre került, a magyar miniszterhelyettes és érsekújvári partnerei itt mondhatták el a közös múltról, a barátságról, a jószomszédságról gondolataikat, s beszélhettek a mostani esemény jelentőségéről. Az avatás előtti találkozón, a kínos helyzetet megmagyarázni akarván, az újvári vezetők arról beszéltek, hogy a szabadtéri elhelyezéssel kapcsolatban technikai nehézségek támadtak, a szobor a Kálvária téren mégsem egészen jó helyen lenne, s hogy a zárt téri elhelyezés ideiglenes megoldás. Most is, akár 1967-ben, az utolsó pillanatban történt valami. Pozsonyból figyelmeztetés érkezett, hogy az újvári vezetőség nem szerezte be az illetékes minisztériumi hivataltól a köztéri szoborelhelyezésre szóló engedélyt. A szobor a következő két esztendőben egy-egy alkalommal pár órára mégis kikerült a köztérre. A Stúdió Érté. által évente szeptemberben megrendezett Multimédiás Művészeti Fesztivál résztvevői Érsekújvár szülöttjében egyik ősüket tisztelvén, vállukra emelték a bronzportrét, és menetet alkotva körbejárták vele a belváros utcáit, hangosan ismételve, kiáltozva: Kassák, Kassák! 1991-ben emez avantgárd körmenet egyik állomása már a Kassák egykori iskolájának falán frissen elhelyezett emléktábla volt, itt a vállakon imbolygó szobor jelenlétében Kassák-versek is elhangzottak. Nemcsak e kultikus szertartásban volt vitathatatlanul bájos groteszkség, hanem az emléktábla szövegében is. Akik tudják, miért és miképp hagyta ott az újvári alma mater falait Kassák, s hogy 1967-ben miképp zárult a díszpolgárság ügye, azok ma is felvillanyozva olvashatják: „Ebben az iskolában végezte gimnáziumi tanulmányait városunk díszpolgára, Kassák Lajos." Az iskolát szándékosan otthagyó, osztályt ismételve is szinte minden tárgyból megbukó egykori diák neve 1991 őszén utcanévadás eredményeképp az iskola melletti házak egy részének falára is fölkerült. Az emléktábla elhelyezésére és az utcanévadásra azért kerülhetett sor, mert Pozsonyban is és Érsekújvárod is változások történtek. A parlamenti kisebbségbe került első Meciar-kormány helyére a magyar vonatkozású ügyekben türelmesebb kereszténydemokraták vezette koalíció lépett, a polgármester-választás eredményeképp pedig Csanda Endre személyében higgadt, határozott, jó taktikai érzékű vezető került Érsekújvár élére. Csanda tervei között szerepelt a Kassák-szobor köztéri elhelyezése is. Hogy a helyi szlovákok elégedetlenkedő elemeit leszerelje, s eleget tegyen annak a szívesen vállalt kötelezettségének, hogy ő a magyar és szlovák lakosságnak egyaránt polgármestere, először Anton Bernoláknak, a szlovák irodalmi nyelv megteremtőjeként számon tartott jeles nyelvtudósnak, a város volt esperesplébánosának kívánt emlékművet állítani. Először erre vonatkozólag terjesztett javaslatot az önkormányzat elé, majd állt elő a Kassák-szobor köztéren való fölállításának tervével. 1991. október közepén levél érkezett dr. Ptácek Ferenctől, a városi galéria Mlynárik István leváltása után kinevezett új igazgatójától a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójához, a levélben pedig javaslat Kassák él címmel rendezvénysorozat közös megvalósítására. November elején két érsekújvári muzeológus a Kassák Múzeumba látogatott, s a megbeszélés során kialakult egy kiállítás és egy irodalmi est terve. Mi itt Budapesten ekkor tudtuk meg, hogy a Kassák él című rendezvény legfontosabb mozzanata a szobor köztérre helyezése és fölavatása lesz. 1992. február 13-án már Csanda Endre polgármester írt levelet. 249
