Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)
JONKA NAJDENOVA: Az őrült Ivan Vazov fordításában. Petőfi versének fogadtatástörténete Bulgáriában
teinényének a lefordítására - I. Sz. Andrejcsin, P. Ajdonidisz, 3 D. Kacsemakov által -- és később a mindeddig a legkomolyabb kísérletre (az 1923-as kötetre gondol - J. N.), hogy közönségünket megismertessék Petőfi életével és munkásságával." 4 Tódor Borovnak ez az 1923-ból származó véleménye ékesszólóan tanúsírja a mű hatalmas irodalomtörténeti jelentőségét: Vazov ezzel a XIX. század egy nagy költői géniuszát és általában a magyar irodalmat népszerűsítette. De Tódor Borov, azon kevés kutatók egyike, akik Petőfiről írtak 1944 előtt, szintén elköveti a hibát, amikor Petőfi bolgárul című cikkében a magyar költő első fordítójaként Ivan Vazovot jelöli meg. A Petőfi kezdeti megismerésére vonatkozó hibás vélemény szinte napjainkig széles körben elterjedt. Nyilvánvalóan az estélyeken és mulatságokon felolvasott, szavalt, s a legtekintélyesebb antológiákban szereplő Az őrült kivételes népszerűsége az oka annak, hogy ez a vers él a köztudatban Petőfi első lefordított műveként, Vazov pedig mint Petőfi első fordítójaként. Kevéssé ismert, hogy az első fordítók, akik eljutottak a magyar költő műveihez, külföldön élő bolgárok voltak: Atanasz Iliev, aki Prágában szláv filológiát hallgatott; Szpiridon Palauzov, bolgár történész és újságíró, aki Odesszában született, s ezért Petőfit orosz környezetben népszerűsítette; Leopold Koszilkov, a bánáti bolgárok irodalmára, és mások. Az a körülmény, hogy Petőfi első fordítói - akik egyúttal a magyar szépirodalom első fordítói is - külföldön éltek, tanúsítja a külföldön tanulók kiemelkedő szerepét a külföldi kultúra közvetítésében. Atanasz Iliev esetében, aki először fordított Petőfit bolgár közegben (a Szállnak reményink című költemény a konstantinápolyi Csitaliste folyóirat 1872. július 15-i 2. számában jelent meg), ez a szerep több rétegen át (magyar-német-cseh-bolgár szöveg) érvényesül. 5 Érdekes sajátosság ez, amely ennek az egyébként rövid Petőfi költeménynek az útját jellemzi, és amellyel - talán Az őrült vazovi fordításának kivételével (magyar-szerb-orosz-bolgár szöveg) - többé nem találkozunk a magyar szépirodalom bulgáriai fogadtatástörténetében, még a kifejezetten általánosnak mondható „közvetítések" ellenére sem. De térjünk vissza Az őrülthöz. 3 Pencso Sziavejkov álneve. 4 Lásd No. 28. 5 Lásd ILLÉS Lajos, Petőfi első verse bolgár nyelven. Tiszatáj, 1966, 12., 1031-1034.
