Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ANNA FAURÉ-EGERVÁRI: Gérard de Nerval Kelet-Európa-képe

Anna Faúré-Egervári Gérard de Nerval Kelet-Európa-képe A romantika kivételesen gazdag korszakot jelent a különböző euró­pai irodalmak és művészetek kölcsönhatásának történetében. Fontos szerepe volt ebben Gérard de Nervalnak, aki Proust Contre Sainte­Beuve-je szerint a romantikát idegen ihlettel gazdagította. Tudjuk, milyen fontos közvetítő szerepet játszott Nerval a francia és a német irodalom között: Goethe Faustja és barátja, Henrich Heine versei mellett más német költőket is fordított, ebből született a Poésies allemandes (Német költemények) című válogatás. Németországot má­sodik hazájának nevezte, de érdeklődése más kelet-európai sítúrákra is kiterjedt, s a kelet- és nyugat-európai irodalmak közötti kapcsolat erősítésével méltán hívta fel magára a komparatisták figyelmét. Ha nem is mindig ő volt a kezdeményező, folytonosan követte az esemé­nyeket, és választ keresett az éppen időszerű politikai és kulturális kérdésekre. A germanista és orientalista Nerval figyelme éppúgy kiter­jedt Bécsre és a délszláv térségre, mint Lengyelországra - e sokirányú érdeklődés nemcsak a költő személyiségének fontos eleme, hanem a francia romantika egészére jellemző. A romantika nemzedékének Kelet-Európa iránti érdeklődése - akár Lengyelországról, akár a délszláv területekről, akár Oroszországról van szó - a napóleoni hőskorszakra nyúlik vissza. Legalább ilyen fon­tos szerepet játszottak a térség népeinek szabadságküzdelmei, melyek erős rokonszenvet váltottak ki Franciaországban, a szabadságküzdel­mek vérbe fojtása pedig felháborodást és gyűlöletet keltett az elnyo­móval szemben. Nem utolsó sorban ennek a közhangulatnak köszön­hető, hogy Lengyelország oly hangsúlyosan és oly sokszínűen jelen van Nerval életművében. Csakhogy, amikor a költő felidézi a napóle­oni korszak háborúit és a harcok színtereit, elbeszélésének különös in­tenzitást és egyedi színt kölcsönöz, hogy Nerval egyfajta személyes mítoszt teremt, amelyben a népek kollektív történelmét egybeszövi szülei tragikus élettörténetével. Tudjuk, hogy Labrunie doktor felesé­gével együtt több hónapot töltött Sziléziában, ahol egy katonai kórhá­zat vezetett. Gérard édesanyja itt halt meg huszonöt évesen, s itt is te­mették el a glogowi (Gross-Glogau) katolikus temetőben. Promenades

Next

/
Oldalképek
Tartalom