Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

RATZKY RITA: Az Apostol

öntörvényű mű üzenetének felcseréléséről, illetve egybemosásáról volt szó. Kassa Péter gondolatgazdag és a poétikai szerkezet megfigyelése tekintetében is minden korábbi cikknél alaposabb írása Robespierre nyomán a Legfőbb Lényben jelöli meg Szilveszter istenét.

5 Az elbeszélő költemény kerettörténetének (MII. ének és a XV. ének) szövege Szilveszter istenének a bibliai istent állítja, aki az égi trónuson ül, és szemével igazítja a világot (régi keresztény szimbólum ez, bár már a pogány hitvilágban is megtalálható). A kerettörténetben Szilveszter tudósít a küldetéséről, mégpedig a közismert bibliai példázatra, Jónás történetére utalva: „Az isten tudja, mit cselekszik, / Magas tervébe nem lát a vak ember, / S kérdőre vonnunk őtet nem szabad. / Rákülde a tengerre engem, / Lelkembe tette az iránytűt, / Amerre ez vezet, megyek."

6 (II. ének 151-156.) Mi Szilveszter küldetése? A szabadság eszméjének terjesztése. Milyen szabadságról van szó? Nem a nemzeti függetlenségről, hanem az ember személyes szabadságáról. „A föld lakói elfajultanak, / Eltértek tőled, rabszolgák levének... [...] Ki embertársának fejet hajt, /Az, isten, tégedet csúfol!" (III. ének 264-265, 269-270.) Szilveszter célja: az emberek felszabadítása, ami azonos isten dicsőségének helyreállításával. A megvilágosodás álmában történik, lelke istenhez száll. A feladat szent, hiszen istentől való. Az alvó férfiút a feladat felmagasztosítja, a felkelő nap mind a III. ének, mind a XIV. ének végén dicsfényt von feje köré.

7 Petőfivel kapcsolatban először Jókai Mór használja az apostol szót az 1847. március 15-én megjelent Összes Költemények előzetesében, amelyet a Jelenkor számára írt egy négyszögben elhelyezett kör jelzéssel aláírva: „Nem hiszszük, hogy legyen magyar, ki Petőfit, a lélek szabadsága szent eszméinek apostolát ne ismerje."

8 Petőfi maga is használja már korábban az apostol nevezetet egy hasonlatában az 1847 őszi Kazinczy Gáborhoz írott költői levelében: „Nem fáradunk mi ju5 KASSA Péter, Az apostol értelmezéséhez, Irodalomtörténet, 1973, 1. Előzményként Lendvai L. Ferenc és Lukácsy Sándor írására hivatkozik. 6 Petőfi Összes Művei, ül, Bp., 1951, 110. A továbbiakban is ezt a kiadást használom. A szövegben megjelölöm az énekek számát és az idézett sorok számát is. 7 Utal erre a mozzanatra Kassa Péter és Pándi Pál, „ Kísértetjárás " Magyarországon, II, Bp., 1972. 8 Petőfi élete és költeményei, JÓKAI Mór Előszava Havas Adolf Petőfi-kiadása elé. Bp., 1892.