Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ROBERTO RUSPANTI: Romantikus Petőfi-kép Olaszországban

A „romantikus" Petőfi-kép kialakulásához a XIX. századi Olaszországban bizonyosan hozzájárult az olasz-magyar politikai (történelmi) kapcsolatok történetének egyik legizgalmasabb eseménye: Garibaldi seregének, amelyben magyar önkéntesek is küzdöttek Olaszország szabadságáért, szicíliai patraszállása 1860-ban. Ennek a történelmi eseménynek irodalmi emléke és gyümölcse az úgynevezett „Petőfifordítók szicíliai iskolája".

5 A magyarok szicíliai hőstetteinek híre, a szabadság ügye melletti elkötelezettségük, az, hogy támogatták Szicília egyesítését az olasz nemzettel, valamint Petőfi költészete arra késztette a szicíliai irodalmárokat, írókat, költőket, így a messinai Tommaso Cannizzarot, a már említett notói Giuseppe Cassonét, a sciaccai Camillo Spaienzát, a palermói Giuseppe Galati de Spuches herceget és még másokat, hogy elmélyülten tanulmányozzák és terjeszszék Olaszországban a legnagyobb magyar költő műveit. És azt a kornak megfelelő szellemben tették, minthogy nem is tehették volna másképpen, vagyis Petőfiről az olaszoknak romantikus, a Risorgimento ideológiájának és szellemének megfelelő képet rajzoltak. Nem véletlen tehát, hogy Giuseppe Cassone számos Petőfi-fordítása közül éppen a Tündérálom az első;

6 1874-ben, Assisiban adta ki ezt a szép, elégikus, romantikus költeményt, amely azután 117 évvel később, 1991-ben, az én gondozásommal, jelent meg újra Messinában.

7 Ebből idézem az alábbiakat: 5 MELTZL Hugó, Szicíliai Petőfi-Iskola, Kolozsvár, Egyetemi Nyomda, 1879. Új kiadás: Petőfi-Könyvtár, IX. füzet, Bp., 1909, 197-223. 6 Giuseppe CASSONE, Sogno mcantato, Assisi, Sgariglia, 1874. 7 RUSPANT1, Sicilia.., 147-169.