Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)
ROBERTO RUSPANTI: Romantikus Petőfi-kép Olaszországban
annak a romantikus mítosznak az égisze alatt történt, amely a nagy magyar költőről kialakult. Mi indokolta, hogy a XIX. századi Itáliában romantikus Petőfi-kép alakult ki? S ez a romantikus Petőfi-kép olyannyira tartja magát, hogy a jeles bolognai irodalomtörténész, Guglielmo Capacchi az 1966-ban megjelent egyetemi jegyzetében még mindig romantikus költőként tárgyalja Petőfit. 3 Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Petőfi romantikus mítosza, amely gyakran sajnos inkább üres retorika volt, egy olyan Itáliában alakult ki, amely a klasszikus hagyomány termékeny talaján sarjadt fennkölt nyelvezetet és stílust fogadta el, de ez nem is történhetett másképpen. Valóban Itáliában - és majd az egyesült Olaszországban - ez a nyelv volt az az eszköz, amelyet a hazafias érzések és vágyak kifejezésére először felhasználtak azok az olasz értelmiségiek, akik a liberális nemességhez és felemelkedő liberális polgársághoz tartoztak: gondoljunk csak Giacomo Leopardi All'Italia (Italiához) című 1818-ban, csupán három évvel a Bécsi Kongresszus után, canzone formában írt kiváló költeményére, amelyben a nagy olasz költő, éppen a XVIII. század fennkölt stílushagyományát folytatva, a dicsőséges klasszikus múlttal veti egybe a nyomorúságos jelent, hogy az olaszokban legalább minimális hazafias érzést ébresszen. „O patria mia, vedo le mura e gli archi e lo colonne e i simulacri e Permé torri degli avi nostri, ma la gloria non vedo, non vedo il lauro e il ferro ond'eran carchi i nostri padri autichi." 4 Ez a „fennkölt" nyelvezet, amely a Risorgimento nyelvezete volt, tovább él az irodalomban, s azon belül is elsősorban a lírában, s ebben nagy szerepe volt Giousé Carduccinak, aki táplálta ezt a romantikus Petőfi-mítoszt, amely egyébként is igen elterjedt volt szerte Olaszországban. 3 Guglielmo CAPAGGHI, La Urica di Alessandro Petőfi, Bologna, Universita' degli Studi di Bologna Facoltá di Lettere e Filosofia, Í966. 4 Giacomo LEOPARDI, All'Halia, w. 1-6.
