Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)
BERND FÜLLNER: „A forradalom elvette minden jókedvemet" A 48-as forradalom Georg Weerth szövegeiben
Kölnischen Zeitungban jelentek meg, s amelyek középpontjában az első részekből ismert gyáros, Preiss állt. A „karcolatok" első öt részében, ahogyan azt utóbb Wolfgang Büttner találóan bizonyította, kevésbé a kereskedelmi tanácsadó Ausm'm Weerth (Weerth egykori munkaadója Bonnban 1841-43) figurájára kell felhívnunk a figyelmet, hanem inkább - ami aktuálisabb, és aki a lap politikai céljaihoz közelebb álló volt - a miniszterelnökségig jutott bankár, Ludolf Camphausen és pénzügyminisztere, David Hansemann személyére. 32 Ő tehát egy új társadalmi réteg reprezentánsa, egy olyan rétegé, amely a legtöbbet profitált a márciusi forradalom végkimeneteléből. Kezdetben még csak a francia forradalom híre az, ami Preiss Úrból nyugtalanságot vált ki, de a végén, miután megtudja az újságból a berlini forradalom hírét, nyomorult képet mutat: „Nézzétek, ott ül [...] térdei összeverődnek, a sapka leesik a fejéről: »Forradalom van Berlinben!« - kiáltja elfulladt hangon, [...] Most aztán igazán nyakunkon az ördög. [...] A februári események úgy érintették, mint egy pofon: a márciusi forradalom a halhatatlan Zeusz isten mennyköveként csapott le rá." 33 A Humoros karcolatok további részeiben Weerth tovább fokozza a Preiss gyárosnak címzett gúnyáradatot, amikor a forradalmat végül emlékszünk Weerth személyes pozitív tapasztalataira Párizsban a februári forradalom idején - még a gyáros álmaiban is megjeleníti, akit tehát nemcsak nappal, hanem éjjel is fenyeget, és halállal vagy szegénységgel ijesztget a forradalom. Weerth kellemes párizsi álma a „régi-új" forradalmár Jacques Imbert alakjában realizálódik, míg Preiss Úr számára az álom rémálommá válik, ami nem is tűnik el egykönnyen. Az éjszaka már nem szolgál a jól megérdemelt pihenéssel. Az álom valóságában találja meg Preiss Úr az anarchiától és a forradalomtól testet öltött félelmét. Ügyviteli könyvének számai összeesküvés képét idézik fel benne, forradalmat a nullák ellen; a gyáros előtt tehát ismét csak a forradalmi felfordulás rémképe lebeg. Eközben a számok az egyszerű, bieder, „korlátozott alattvalótudattal rendelkező" állam32 Wolfgang BÜTTNER Georg Weerth - Feuilletonchef der Neuen Rheinischen feitung 1848/49 = Georg Weerth (1822-1856), Referate des 1. Internationalen GeorgWeerth-Colloquims, 1992, hrsg. vom M. Vogt. BIELEFELD, Aisthesis Verlag, 1993, 130 " WEERTH, Sämtliche werke, II, 453, 466.
