Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

Schedius Lajos ajánlólevelével - tett Jacob Grimmnél. „Egyenesen a népköltészet, hit, regék, mondák és hagyományok felől kérdezett... van-e még sok emlék a népnél. Van-e a régi vallásról nálok emlékezet. Vannak-e tiszta magyar típusú regék, mert amiket Mailáthul ismer, azokban sok van vegyes, rokon némettel, tóttal [...] de magyar nyelv rokon a finnel, mert abban is megvan a hangzók következése [...] Ő most egy német mythológián dolgozik. Vannak-e saját istenek? Mondék egyet-mást. Hol beszélik legtisztábban a magyar nyelvet? Melyik a legtisztább magyar vidék?"

28 Utazása alatt szerzett tapasztalatait, stúdiumait hasznosította a Népdalok és Mondák három kötetének (1846-1848) és a Közmondások Könyvének (1851) szerkesztői, kiadási munkájában. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után is folytatta gyűjtői munkáját. Szándéka mégsem lett valósággá, mert amikor 1851 -ben a Pesti Naplóbm felhívást bocsátott ki a „hazai népszokások" gyűjtésére, az osztrák hadi törvényszék elé idézték, ahol betiltatták vele a gyűjtést, mert a népiesség a hatalom szemében összeforrt a politikával, lazításnak számított. Ezzel a méltatlan epizóddal zárult Erdélyi János tíz évet felölelő népköltészeti gyűjtői és elméleti munkássága.

29 Ez alkalommal nincs arra lehetőségünk, hogy részletesen szóljunk azokról az egyezésekről, amelyek filológiailag is kimutathatók lennének a német romantikusok és az irodalmi népiességgel foglalkozó magyar írók műveiben. Pulszky, Henszlmann és Erdélyi több ízben is említik a Grimm nevet, rendszerint keresztnév és a művek megjelölése nélkül. Korábban említettük: az irodalmi népiesség - elsősorban 1840 után - társadalmi-politikai színezetet is nyert, különösen Erdélyi Jánosnál. Az ő gondolatairól a „népi elemről", a népköltészet esztétikai értékeiről, hagyományőrző erejéről, a népdalok ízlésformáló, a nemzeti költészetet felfrissítő hatásáról beszéltünk. A gyűjtemény megjelenésétől azonban egyéb eredményeket is várt. Következtetése világos és egyértelmű volt: „Dalai által sokra lesz méltóvá a nép a nemzet előtt!"

30 (A 28 Erdélyi János úti levelei, naplói, vál., szerk. és a bevezető tanulmányt írta T.ERDÉLYI Ilona, Bp., 1985, 306. 29 Erdélyinek a Kisfaludy Társaság pusztán erkölcsi támogatására szorítkozó gyűjtői, szerkesztői, szervezői és kiadói munkájáról lásd T. ERDÉLYI Ilona, A Magyar Népköltési Gyűjtemény története. Magyar Könyvszemle, 1974, 1-2, 55-78. 30 Kéziratos feljegyzése irodalmi hagyatékában. Erdélyi Tár, 9. kötet, 113.