Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

Archívnak az a rovata, amely történeti forrásokat és tárgyakat ajánlott szépirodalmi feldolgozásra („Poetisierung"!), köztük számos magyar témát. A magyar múlt „zivataros századai" nemcsak az osztrák, a bécsi magyar vagy a magyarországi német írók, hanem a magyarok figyelmét is felhívták a történelmi témákra. Nyomukban indult meg - mint ezt bizonyítani lehet - hazai íróinknál ismét a történeti tárgyak feldolgozása, Engel és Fessier könyveinek búvárlása. (Jól dokumentálható a német és a bécsi-osztrák romantika magyar témáinak szerepe a „patriotizmus" kialakulásában.)

12 A németek a „régi és a népi"-re irányították a figyelmet, míg az osztrákok magyar történelmi témákkal látták el íróinkat. Bécs lett az a hely, ahol - ugyan németül - mégis megjelentek a népi hagyományokkal foglalkozó művek. A buzdító a tekintélyes Mailáth János lehetett, akinek 1817-ben J. Grimm hívta fel figyelmét a nép száján élő dalokra.

13 A sort az Esterházyak bécsi könyvtárosa, Gaal György kezdte. Ö jelentette meg 1822-ben Bécsben Märchen der Magyaren című művét, tíz évvel a Kinder und Hausmärchen után. A Bécsben élő Mailáth gróf adta ki Magyarische Gedichte című antológiáját 1825-ben két tanulmánnyal. E két „bevezető" - „Übersicht, der magyarischen Poesie" és „Über der magyarischen Prosodie" - hatása Toldy Ferencre és bizonyos mértékben Kölcseyre is feltételezhető. Ugyancsak Mailáth jelentkezett 1825-ben Magyarische Sagen und Märchen c. gyűjteményével. 1826-ban Hormayr szerkesztőtársa, Mednyánszky Alajos báró lépett elő Malerische Reise auf dem Waagfluße in Ungarn, majd három évvel később az Erzählungen, Sagen und Le12 Taschenbuch für die vaterländische Geschichte 1811 -ben indult, 1814 és 1819 között szüneteltette Hormayr, 1817-től Mednyánszky Alajos lett a szerkesztőtárs, ami annyit jelentett, hogy a magyar történelem nagyobb hangsúllyal szerepelt. Az Archív für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst művelődési folyóirat mottója volt az idézett „Vaterlandsliebe..." 1810-ben alapította Homayr báró, 1828-ig jelent meg. Szerkesztését 1817-tői megosztotta Mednyánszky Alajossal. Johann Christian ENGEL, Geschichte des Königreichs Ungarn, Bécs, 1815, I-XV. és Ignaz Aurel F ESSLER, Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen, Leipzig, 1812-1825, 1-X. 13 Mailáth-ot 1817 december 11-én levélben kereste meg J. Grimm azzal a kérdéssel, hogy vajon Magyarországon élnek-e a szájhagyományban mondák és dalok pl. Attiláról, majd így folytatta: „und es wäre doch gar zu herrlich, wenn wir Deutsche hier ein verbindendes Glied zwischen dem herrlichen Volke der Ungarn und uns fänden." BLEYER, /. m., 49-50.