Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

tano, Varnhagen von Ense és két tudós: Wilhelm von Humboldt és Jacob Grimm. Az utóbbi Hessen követségi titkáraként volt jelen a bé­csi kongresszuson. 2 Bécsben élt 1813-tól a szerb Vuk Karadzic és a szlovén Jernej (Bartholomäus) Kopitar, aki segített a szerb népdalok kiadásában. A korábbi elszórt kezdemények után a romantika ez időben hódította meg Ausztriát, elsősorban Bécset. Az akkor népszerű osztrák írónő­nek, Caroline Pichlernek volt nagy érdeme, hogy a német írók előtt megnyitotta irodalmi szalonját. A Pichler-ház hangadó, ízlésformáló központ volt. Jeles személyek látogatták: ismert, az irodalom iránt ér­deklődő hivatalnokok, írók, arisztokraták, köztük sok magyar. A ház légköre oldott volt: főleg irodalomról beszéltek, vitáztak. A szalon né­pes vendégseregéből azokat emelem ki, akik kapcsolatban álltak ma­gyar írókkal vagy az országgal. Két magányos ember töltött sok időt a házban: Joseph von Hormayr, az „összmonarchikus patriotizmus" gon­dolatának kimunkálója és Pyrker János László, a későbbi velencei pát­riárka, majd egri érsek, három magyar történeti tárgyú dráma szerzője. Gyakran jártak oda a divatos írók: Grillparzer, a két Collin-fivér, Matt­häus és Joseph, Therese Artner, Gabriella von Baumberg (Batsányi Já­nos felesége), báró Mednyánszky Alajos, gróf Mailáth János, valamint gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója. Mednyánszky és Mailáth kettős kötődésű írók voltak: egyszer magya­rul, egyszer németül írtak. 3 (Ideje volna, hogy foglalkozzunk ezzel a fontos kérdéskörrel is.) A bécsi-magyar érintkezések történetében egy furcsa esemény hozott fordulatot: 1809-ben a Bécset megszállt franciák elől az udvar kísére­tével együtt Magyarországra menekült. Köztük volt Friedrich Schlegel, báró Hormayr, a drámaíró Joseph Collin és Friedrich von Gentz. (1811-ben Wilhelm von Humboldt is meglátogatta Pestet.) A német romantika ezzel valóságosan is megérkezett Budára. Friedrich Schle­gel igyekezett jól kihasználni az időt: az ind és a szanszkrit után az itt 2 A romantikusok bécsi „Einzug"-járól lásd Herbert SEIDLER, Österreichischer Vor­märz und Goethezeit, Wien, 1982, 97. J. Grimm érdeklődéséről a magyar irodalom iránt lásd BLEYER Jakab, Hazánk és a német philoíogia a XIX. század elején, Bp., 1910, 46-47. 3 Caroline PlCHLER, Denkwürdigkeiten aus meinem Leben, Hrg. von Emil Karl BLÜMML, Bd. I-II, München, 1914. és DERÉKY Pál, Hormayrs ungarischer Kreis, Diss. Univ., Wien, 1980.

Next

/
Oldalképek
Tartalom