Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

hallott „egzotikus" nyelv is érdekelte: magyar nyelvleckéket vett. Sokat vártak magyar stúdiumaitól, pl. egy könyv megírását, mint Jacob Grimm is.

4 Nyelvtanárról Grimm és Schlegel régi ismerőse, a pesti egyetem esztétika tanára Schedius Lajos gondoskodott Horvát István, az ifjú nyelvész és őstörténész személyében. A német tudós a magyar irodalomról is tájékozódott. Kapcsolata Horváttal később sem szakadt meg: leveleztek, sőt Horvát Bécsben több ízben is felkereste Schlegelt. Mind Horvátot, mind Schediust szerette volna munkatársként megnyerni a Deutsches Museum számára. Azt is feltételezhetjük, hogy Schlegel közvetítésével kerülhetett Körnerhez a Zrínyi-téma.

5 Az időbeli egybeesés ténye mindenesetre különös. Schlegel, mintegy beszélgetésüket folytatva, 1809 novemberében Horváttól a „Heldengedicht von Zrini" címét kéri levélben, hogy majd a bécsi könyvtárban megkeresse, és 1812-ben mutatták be Korner Zrínyiét Bécsben. Schlegel jól érezte magát Budán, ahol élénk szellemi életet talált, és ahol őt mindenki a nagy nyelvtudósnak kijáró tisztelettel fogadta. Természetes, hogy a híres német tudós körül kialakult egy holdudvar, melynek fontos tagja volt Schedius Lajos, az ismert „irodalmi közvetítő" is. A körhöz, Horvát mellett, csatlakoztak a Schediushoz hasonló magyarországi-„hungarus" értelmiségiek, akik - miként Schedius is hol magyarnak, hol ,Jiungarusnak", esetükben magyarországi németnek, „Ungarndeutsch"-nak vallották, érezték magukat. Német műveltségű korosabb városi polgárok és „honorácior"-ok voltak, köztük írók és irodalomszervezők, jórészük a történeti látás- és szemléletmód hívei. Ismerték és méltányolták Grimm munkásságát. Ők tájékoztatták a német tudóst pl. a „hősi énekek" (Heldenlieder) vagy a Kalocsai kódex körüli magyarországi munkákról.

6 Schedius kivételével azonban nem voltak benne a megújuló magyar irodalom vérkeringésében. 4 A német romantikusok, elsősorban Schlegel magyarországi tartózkodásáról lásd BLEYER, I. m. Jacob Grimm 1811. május 10-i levele Dobrowskynak: „Friedrich Schlegel soll sich aus besonderer Vorliebe mit der ungarischen Sprache und Literatur beschäftigt haben und gesonnen seynf!], darüber ein Werk herauszugeben..." Uo., 21. Ugyanitt szól Bleyer Horvát Istvánról és Szemere Pálról, Schediusról, valamint Schiegellel való kapcsolatukról. 5 A Horvátnak írt levelet lásd BLEYER, I. m., 11. 1. 6 A Kalocsai kódexszel és a magyar hősmondákkal kapcsolatos J. Grimm levelekről lásd BLEYER, i. m, 63. skk.