Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

T. Erdélyi Ilona A magyar irodalmi népiesség elméletének forrásvidéke A magyar irodalomtörténetírás az elmúlt félévszázadban alig foglalkozott azokkal a külföldről jött, elsősorban német nyelvű ösztönzésekkel, amelyek segítették a XIX. század első felében a magyar irodalmi népiesség kibontakozását. Most a német romantikának azon íróit és gondolataikat kísérjük figyelemmel, akik és amelyek támogatták a magyar irodalmi népiesség terjedését, elméletének kidolgozását, a „népköltészet ereklyéinek" gyűjtését és kiadását. E téren Erdélyi János (1814-1868) tette a legtöbbet, mégpedig azzal, hogy előbb „népdalaival" - a korábbi kezdemények szerencsésebb, mert hitelesebb folytatásaként - megkedveltette a műfajt. Később népköltészeti stúdiumainak eredményeit gyűjtőként, a népdalok és mondák kiadójaként hasznosította, majd azokat beépítette kritikusi, esztétikusi és politikai gondolkodásába. Az első nagyhatású ösztönző J. G. Herder volt. Munkáinak ismerete Révai Miklósnál, Bécsben is megfordult nyelvészünknél tűnik fel. Ő 1782-ben Felhívást tett közzé a pozsonyi Magyar Hírmondóban „köznépi", illetve régi énekek, versek gyűjtésére.

1 A herderi, ill. a német eszmék magyarországi közvetítésében a német akadémiákon tanult „peregrinusok" mellett fontos szerep jutott a Bécsben élő magyaroknak: az arisztokratáknak, az ország ügyeit intéző hivatalok, ill. a magyar főurak alkalmazásában álló ifjaknak. Bécs szerepe e téren megerősödött a század elején, miután a napóleoni háborúk következtében leállt a magyarországi diákok kirajzása és Németország egy része hadszíntérré változott. A német romantikus eszmék bécsi kisugárzása különösen 1805 után nőtt meg. Az ok: a romantikus írók közül többen - Napóleon elől - az osztrák fővárosnak vették útjukat. Köztük Adam Müller, Zacharias Wemer, az Attila, König der Hunnen (1807) írója, August Wilhelm Schlegel Mme de Staël társaságában, Friedrich Schlegel feleségével, Dorotheával, Theodor Körner, a Zriny szerzője, Joseph von Eichendorff, Clemens von Bren1 Lásd HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bp., 1927,