Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata: a halotti maszk

na a kért rekvizítumokat, bár teljesen ki sem zárhatjuk. Például Izsó Miklós az álta­la 1863-ban készített Lisznyay Kálmán halotti maszkra utólag hajat és bajuszt formá­zott. Az elkészült portré inkább a korban akkor igen divatos „viaszdomborítás" lehe­tett: Posch ugyanis elsősorban „viaszmodellőr "-ként hirdette magát. Csatkai Endré­nél és az alább majd más vonatkozásban említett Becskeházi Becske Bálintnál is ta­lálunk utalást arra, hogy Ferenczy István Kazinczyról 1827-ben megkezdett szobrá­hoz tanulmányként felhasználta Posch 1789-es öntvényét. A munka tehát - amely ma már nem fellelhető - minden bizonnyal elég valósághűre sikerülhetett. A fenn­maradt Kazinczy-maszk körül is van némi bizonytalanság. A műtárgy két megőrzött példányának egyike 1984-ben, vétel útján került a Petőfi Irodalmi Múzeum Művé­szeti Tárába. A hibátlan technikával utólag bronzszínűre patinázott és mívesen ki­dolgozott öntvény az író arcát viszonylag szűk kivágásban, a füleket kihagyva ábrá­zolja. Az eladó (Sámuel Józsefné) szóbeli közlése alapján a maszk az élő Kazinczyról készült, ismeretlen időpontban. Az első utalás, amely támpontot adott a maszk da­tálásához, a következő. 1909-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia gon­dozásában Becskeházi Becske Bálint katalógusa, A széphalmi Kazinczy-mauzóleum ereklyéinek jegyzéke. Ebben, a kiállított műtárgyak között nem szerepel ugyan Kazin­czy-maszk, de a Ferenczy István Kazinczy szobrát említő tétel jegyzetében találunk egy fpntos utalást. Mielőtt idéznénk, megjegyezzük, hogy Ferenczy szobrának egyik példánya, bár hosszú évekig dolgozott rajta, Kazinczy életében nem készült el telje­sen, s a szobrász 1854-ben bekövetkezett halála után Marschalkó János fejezte be 1859-ben. Ez került 1882-ben a széphalmi Mauzóleum birtokába, s ezt említi az aláb­bi idézetben Becskeházi Bálint: „...Szepesi születésű deák művészünk Marschalkó János lőn megbízva, ki azon gipszlenyomat segítségével, melyet Kazinczy 1816. év­ben Kolozsváron vétetett magáról, s így körvonalakra és arányokra nézve biztos tá­maszpontokat nyújtott, azt Kazinczy ismerősei közös vallomásaik szerint szerencsé­sen fejezte be." Köztudomású, hogy Kazinczy 1816-os erdélyi útja során valóban megfordult Ko­lozsváron is, első ízben június végén, majd pedig augusztus utolsó napjaiban. Szám­talan levélben számol be barátainak élményeiről, s óhatatlan, hogy többször is meg­említ egy-egy különleges eseményt, találkozást. Az alábbi - számunkra perdöntő ­látogatásról ill. annak tervéről mindössze egy kurta sort találhatunk a bőséges leve­lezésanyagban. 1816. augusztus 26-án írja Kazinczy Kolozsvárról gr. Gyulai Lajosnak s Karolinának: „...Schmelzerhez ma 5 órakor megyek leöntetni fejemet. Már megkér­tem rá..." (Kazinczy FL XIV k. 268) Kétséget kizáróan maszkot, mégpedig sikerült maszkot öntöttek az író arcáról. Nem tudhatjuk, mi okból nem részletezi az egyéb­ként sokszor lényegtelen dolgokat is bő 1ère eresztő Kazinczy ezt az eseményt. Ké­sőbb, az Erdélyi levelekben Kolozsvár szobrászai között megemlíti ugyan Schmelzert is, de nem tér ki arra, hogy a művész maszkokat is készít, s hogy róla is vett volna: „Smelzer szobrokat ügyesen farag, s még ügyesebben fogna, ha tőle nem­csak szobrok, hanem szép szobrok is kívántatnának." (Kazinczy 1880, 86) Bíró József Erdély művészete c. kötetében olvashatjuk: „Bécsből hozta magával Schmelzert Beth­len Lajos (ti. Kolozsvárra) 1816-ban s vele készítteti a kerlési kastély és park szobra­it, dolgozott Fenesen Jósika Miklósnak s Kazinczyt mintázta Kolozsvárt." (Bíró 1941, 152) Bíró az Erdélyi kastélyok-ban az előbbitől némileg eltérően ezt mondja: „Schmelzert mindenesetre felkapták ekkor Kolozsvárt, hol fehér holló volt az ideva­lósi mester: Kazinczy is vele készíttetett magának gipszlenyomatot, amitől nem volt elragadtatva; egyébként apró nippek készítéséből élt, s ezeket egy „galanterie-árus" hozta forgalomba." (Bíró József a Schmelzerre vonatkozó információinak jó részét Döbrentei Gábor 1816. november 17-én Kazinczynak írott leveléből vette.) (Bíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom