Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata: a halotti maszk

lotti maszk", Horváth Mártonnál, Babits halotti maszkja című újságcikkében (mely reakció Cs. Szabó: A maszk című írására) negatív metaforává terebélyesedik: egy, a szerző által elutasított szemlélet, világlátás emblémájává lesz, eszközzé a kötelező ideológia szolgálatában. Idézzük: „Kínálják magukat a nyugati polgári demokrácia művészetének veteránjai és a „középen", az egész felett ott lebeg Babits halotti maszkja. ...A poharak összekoccantak, de helyükön maradtak. Az ostromban kissé megsérült, de azért ép Babits halotti maszkja - írja Cs. Szabó László. - A félfeudalista-fasiszta magyar reakció gyökereit elvágtuk a földreformmal, de a virágait nem érték a fejszecsapások." (Horváth 1945) Bizonyos, hogy egy valóságos halotti maszk közvetlen látványa kíváncsiságot, esetleg viszolygást vagy megrendülést ébreszt valamennyiünkben. A halotti maszk a relikviák relikviája. Abszolút hű képmás. Egy élő arc utolsó utáni pillanatának lenyomata: mutatja vonásait, ráncait, sebhelyeit, esetenként szőrszálakat, hajszálakat is őriz. Folyékony gipsszel veszik le az arcról, melyet előzőleg olajjal vagy zsiradékkal kennek be. Finom papírral lefedik a homlokba hulló hajat, illetve a bajuszt vagy szakállt. Az anyagot több rétegben, óvatosan, csurgatva hordják fel, s megvárják, hogy teljesen megszilárduljon. Ez kb. húsz percet vesz igénybe. A gipszet több, de leggyakrabban két darabban törik le az arcról, az előzőleg az arcélre fektetett fonál mentén. Az így nyert forma alapján csupán egy pozitív kópiát önthetnek, de tovább másolhatják a már kész maszkot darabformázással. Az elkészült halotti arcmás kegyelet tárgyává lesz, s ha nevezetes személyiséget ábrázol és látványa nem taszító, kultuszkellékké válhat: megtekinthetjük emlékszobákban, alkalmi kiállításokon vagy szobánk falán helyezzük el. A halotti maszk esetenként képzőművészeti alkotások előképe, ihletője is lehet (gondoljunk a már-már emblematikus Ady-maszkra). A halotti maszkok készítésének eredete, majd kultusza egyszerre vet fel régészeti, kultúrtörténeti, művészettörténeti, s irodalomtörténeti kérdéseket. Visszavezet bennünket letűnt korok halotti, temetkezési kultúrájához, valamint az arckép, a képmáskészítés kezdeteihez. Az elhunytak földi maradványait már a természeti népek is kialakult szokásrendszer alapján különítették el az élőkétől, tisztelettel vették körül, felkészítették a túlvilági útra. Kunt Ernő írja, hogy az 50 000 évvel ezelőtti, középső kőkorszaki moustieri kultúrához tartozó francia sírokban kőeszközöket, állatcsontokat, piros és fekete festéknyomokat találtak. A sírgödröket, amelyekben a csontvázak egy része embrionális pózban fekszik, túlnyomórészt bőrökkel boríthatták. A leletek, amelyeket Kunt a „halálhoz fűződő ritualizált viszony" legkorábbi bizonyítékaként említ, arra is engednek következtetni, hogy az emberek gondolkodásában már a kőkorszakban megjelenhetett a túlvilági lét képzete. Az Új Guineai páSchmelzer József: Kazinczy Ferenc élőmaszkja. 1816. aug. 26. MNM tulajdona volt, megsemmisült