Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Leblancné dr. Kelemen Mária: A Madách-társaságok

jmamtinmsmi "MŰEMLÉK* 1835. KLASSZICISTA. • # j A balassagyarmati Madách-emléktábla A két új alelnök célja a Társaság taglétszámának növelése, nyitás a társadalom szélesebb rétegei felé; részben a programok színesítése külső, „vendég előadók" meghívásával, illetve néprajzi, régészeti, képzőművészeti, természettudományi témák beiktatásával, más társaságokkal történő kapcsolatfelvétel közös programok szervezésével. (Kapcsolatot tartottak pl. a salgótarjáni, esztergomi Balassa, a nyíregyházi Bessenyei, az újpesti Vörösmarty Társasággal; kihelyezett ülések voltak Szécsényben, Salgótarjánban.)

12 1933 októberében Az ember tragédiája színre vitelének 50. évfordulójára emlékeztek a kegyelet, a tiszteletadás jegyében; 1936. január 21-én Az ember tragédiája napjainkban - címmel hallgattak előadást a díszközgyűlés résztvevői.

13 1937. szeptember 19-én került sor a Madách Imre szobor - Sidló Ferenc alkotásának felavatására, ünnepélyes külsőségek között. Az előzetes szervezésben, a szobor létrejöttében, a szoboravató rendezésében a Madách Társaság jelentős szerepet vállalt.

14 Az 1939. április 27-i közgyűlésen a Társaság új vezetőséget választott. Elnök dr. Huszár Aladár Budapest főváros polgármestere, társelnök dr. Baross József főispán, alelnök Horváth Sándor alispán, ügyvezető alelnök Farkas István gimnáziumigazgató, titkár Antal Zoltán ref. lelkész, jegyző Szép Róbert gimnáziumi tanár.

15 Az 1919-ben alakult Madách Társaság utoljára 1944 januárjában, a szokásos Madách-esten adott magáról „életjelt". Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója Az ember tragédiája költői szerkezetének törvényszerűségei címmel tartott előadást, Major Tamás, a Nemzeti Színház tagja olvasott részleteket a Tragédiából.

16 Elmondhatjuk összegzésként, hogy a Madách Társaság sem tudta magát függetleníteni az adott kor szellemi, ideológiai hatásától. A Társaság alapszabályában rögzített merevség, sok formai, szerkezeti előírás hozzájárult, különösen az első évtizedben, a Társaság belterjes működéséhez. A 30-as évektől az új vezetőség, az új célkitűzések kedvező irányban befolyásolták a Madách Társaság tevékenységét. Vádolták irredentizmussal, az uralkodó rendszer kiszolgálásával - talán egyszer ebből a szempontból is érdemes lenne működését megvizsgálni. Ennek ellenére az „irodalmi kegyelet", tiszteletadás jelentős állomása volt s Balassagyarmat város, Nógrád megye életében fontos tényező a Madách-kultusz kibontakozásában, a város, a megye szellemi életében. 1945 után a „feltámadni" készülő Madách Társaságról az első dokumentum amit ismerünk, az 1947. május 27-én Balassagyarmaton tartott tisztújító közgyűlés jegyzőkönyve. Ebből ismertük meg a jelen voltak névsorát: Both Antal, Erdélyi József, Györgyffy Sándor és felesége, Kapós István, dr. Lippay Lajos, Majthényi Gyula, dr. Paczolay Zoltán, Pályi Pál, Rideg Aranka, Szabados József, Szép Róbert, dr. Vannay Béla, dr. Vásárhelyi Miklós rendes tagok.