Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Leblancné dr. Kelemen Mária: A Madách-társaságok

Pályi Pál korelnök nyitotta meg a tisztújító - s véleményünk szerint a Madách Társaság megújulását jelentő ( közgyűlést. Bejelentette, hogy a jelenlévőknek dönteniük kell az 1944 óta működését szüneteltető Madách Társaság sorsáról. Egyhangúlag a további működés mellett foglaltak állást, annak ellenére, hogy a Társaság irattára, pénztára, könyvtára, használati tárgyai, dokumentumai a háború alatt elpusztultak. A régi, 1919-es alapszabályból egyetlen példányt találtak, aminek átvizsgálását, módosítását, a jóváhagyásra benyújtandó új alapszabály megfogalmazását elhatározták, valamint azt, hogy tagtoborzást kell végezniük, működésüket ki kell terjeszteniük. Megválasztották az adminisztratív tisztikart; elnök Pályi Pál, titkár Szép Róbert. A teljes tisztikart ősszel, a tagtoborzás után kívánták megválasztani. Elhatározták azt is, hogy a Múzeum vezetőségét megkérik, hogy ideiglenesen használhassák helyiségüket. A közgyűlés határozatainak megtartására tett ígérettel fejeződött be a tisztújító közgyűlés.

17 1947. június 16-án az adminisztratív tisztikar kérte a Belügyminisztériumtól a Nógrádvármegyei Madách Társaság további működésének engedélyezését. Hivatkoztak az 1945. évi egyesületi BM rendeletre, az 1947. május 27-i tisztújító közgyűlés határozataira. Felterjesztették annak jegyzőkönyvét, az ideiglenes tisztikar személyi adatait, a Társaság módosított alapszabályát és kérték annak jóváhagyását.

18 A módosított alapszabály dátuma azonos a tisztújító közgyűlés dátumával (1947. május 27.), hiszen a további működés, a megújulás szándéka akkor született. A Madách Társaság célja: „A magyar irodalom és művészet művelése, pártolása és ismertetése, a közművelődésnek nemzeti szellemben való előmozdítása és Madách Imre emlékezetének ápolása." Az alsósztregovai Madách-kastély