Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Leblancné dr. Kelemen Mária: A Madách-társaságok

Megemlékeztek a Társaság felolvasó ülésein Madách Imrén kívül a vármegye, az ország jeles személyiségeiről is, pl. Faludi Ferencről, Nagy Ivánról, Liszt Ferencről, Vörösmarty Mihályról, Berzsenyi Dánielről, Kossuth Lajosról, Katona Józsefről.

10 A különböző korokban működő Madách Társaságok jellemző sajátságai - függetlenül attól, hogy azonos cél érdekében tevékenykedtek - függtek a Társaság összetételétől. Az 1919. évi alapszabály értelmében tiszteletbeli, alapító, rendes és pártoló tagjai lehettek a Társaságnak. A további összehasonlítás szempontjáról emeljük ki, hogy „alapító tag az, aki a Társaság pénztárába legalább 500 koronát befizet, illetve ennél magasabb összeget biztosít s a tőke 5%-os kamatát évenként pontosan befizeti." „Pártoló tag..., aki ... magát 3 évre 20 korona évi tagsági díj fizetésére kötelezi, s akit ilyenül az igazgatóválasztmány elfogad." A rendes tag köteles évenként egy nyilvános előadást, felolvasást tartani és a Társaság céljaira 20 koronát fizetni. Az „alapszabály IV", a tagok jogait és kötelezettségeit tartalmazó fejezet ismeretében megállapítható, hogy azok túl merevek, nem egyesületi tagsághoz illők voltak.

11 1930-ban ünnepelte a Társaság fennállásának tízéves évfordulóját. 1931-ben Jeszenszky Kálmán apátplébános, alelnök Esztergomba történt kinevezése után elköltözött Balassagyarmatról, s bár a Társaság örökös díszelnökévé választották, a vezetőségben, a Társaság további működésében jelentős változások történtek. Dr. Baross Józsefet, Nógrád vármegye alispánját és Visnyovszky Rezső tanfelügyelőt választották ügyvezető alelnököknek. A felújított csesztvei kúria