Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Szilágyi Márton: Kármán József és a millennium. Az 1896. évi Kármán-emlékünnepség Losoncon

Szilágyi Márton KÁRMÁN JÓZSEF ÉS A MILLENNIUM AZ 1896. ÉVI KÁRMÁN-EMLÉKÜNNEPSÉG LOSONCON Az 1896-os losonci Kármán-emlékünnepség - az alkalmat és a koreográfiát tekintve - nem látszik különbözni a szokványos megemlékezésektől: a lokálpatrióta indulat meg akarja örökíteni a város jeles író szülöttjének helyi emlékeit, kihasználva a halálozás centenáriumát. Ilyenformán legfeljebb esettanulmányként lenne érdekes az esemény analízise: egy írói kultusz XIX. század végi, helyi változatának leírása újabb adalékot jelentene csupán a hasonló aktusok antropológiai adattárához. Csakhogy az ünnepség tárgya, vagyis Kármán József felől nézve föltárul egy szokatlanul bonyolult viszonyrendszer. Éppen az a kérdéses ugyanis, adva van-e az, ami/aki köré az ünnepség települt? Kármán József személyiségképe az adatok hézagossága miatt eleve rejtélyes, hiszen biográfiailag megragadhatatlan. Kármán életében és közvetlen utókorában jórészt hiányzott a recepcióból az írói jelentőség számontartása: ez a név elsősorban majdnem kizárólagosan - egy szerkesztő jelölésére szolgált, művek nem kapcsolódtak hozzá. Kármán írói mivoltának igazi tudatosítása csak halála után kb. 50 évvel történt meg - elég későn ahhoz, hogy az adatok jórésze feledésbe menjen. Az újrafelfedezés rögtön egy nagyhatású koncepció részeként interpretálta a kármáni életművet, beilAz a losonci ház, amely Kármán szülőházának helyére épült