Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Mezei Márta: A keszthelyi Helikon-ünnepélyek - és ahogy az írók látták

Mezei Márta A KESZTHELYI HELIKON-ÜNNEPEK - ÉS AHOGY AZ ÍRÓK LÁTTÁK A keszthelyi Georgicon 1797-ben kezdte meg működését, a kor híres, hasznos és színvonalas mezőgazdasági tanintézete volt. Magyar és külföldi közéleti személyiségek, tudósok, szakemberek keresik fel és csodálják meg az intézményt. Legnevezetesebb József nádor látogatása 1801 augusztusában, ezt nagy pompával tették emlékezetessé. Volt ünnepélyes szántás, a nemzetiszínű ekét a nádor tartotta, az ökrösfogatot maga Festetics vezette, miközben Szapáry gróf az ostort pattogtatta, elhangzott köszöntő-vers is. A vendégeket minden esetben végigkísérték a birtokon, az egyes gazdasági ágazatok demonstrációja volt ez (bemutatták a botanikus kertet, a ménest, a selyemhernyó tenyésztést stb.), s szerepelt a napirenden emlékfa ültetése is. A rendszeres, a megtervezett ünnepélyek sorozata is az intézmény életéhez kapcsolódott, annak fontos eseményéből nőtt ki: májusban nyilvános vizsgákat tartottak, bizonyítandó az ott folyó munka színvonalát. A külsőségeiben díszes rendezvény a szervezők bevallott szándéka szerint nevelési célokat is szolgált: a közszereplésre, a beszéd-kultúrára szoktatta a diákokat. Amikor a Georgicon igazgatója, Asbóth János 1816-ban elkészíti az ünnepélyek tervezetét, a latin, magyar, német nyelvű szónoklatra nevelés kiemelt helyet kap benne. A vizsga-demonstrációkhoz 1817-től kapcsolódik egy másik, korántsem tanintézeti, korántsem irodalmi ünneplés: február 12-re, Ferenc császár születésnapjára szerveznek még egy alkalmat. Látványos, nagy fordulat ez az ellenzékinek tartott Festetics pályáján. Múltját többrendbéli bűn terhelte: 1790-ben a Graeven-ezred beadványt nyújtott be: magyar tiszteket és magyar vezénylési elvet követeltek, első aláírója Festetics volt, ráadásul a Martinovics-perben kivégzett Laczkovics kapitány társaságában; 1791ben, mint a dunántúli ellenzék egyik veszedelmes szervezőjéről készültek jelentések; 1797-ben a francia sereg ellen toborzandó hadak felállítását megtagadó szónoklatot tartott a zalai megyegyűlésen. Büntetése nem késett, megvonták tőle kamarási rangját, rossz híre sem évült el, hiába tett később lojális gesztusokat. Festetics aztán valószínűleg megriadt a francia forradalom eseményeitől, az intervenciós háborúk fejleményeitől, 1799-ben ugyanis már bőkezűen látja el a hazánkon átvonuló koalíciós orosz seregeket. A Georgicon élete nagy vállalkozása, nagy Kininger: Festetics György