Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Kozák László: Barokk: a kultuszok hierarchiája
Ismert Borromini hatalmas csiga és kagylógyűjteménye, Rembrandt pedig „gyakran ellátogatott nyilvános árverésekre ott aztán mindenféle ócska, használt holmit megvásárolt, csak az volt a fő, hogy fura és festői legyen;...volt ott egyebek közt mindenféle régi meg új fegyver, alabárd, kard, szablya, kés és még sok efféle, aztán rengeteg kitűnő rajz, nyomat, érem, és még sok minden, amiről úgy gondolta, hogy bármikor szüksége lehet rá egy festőnek". 16 Rembrandt ritkasággyűjteményéből földgömbök, tengerészeti térképek, ásványokkal teli dobozok, kínai köcsög, kelet-indiai findzsa, lőporszaru, kupa, kézimunkadoboz, vaspajzs, vassisakok, régi fegyverek, fúvóshangszerek, bambuszsíp, fatrombita, hárfa, húros hangszerek, indián öltözetek, japán sisakok, török íj, kagylók, tengeri állatok, ásványok, legyezők, kisebb szobrok, gipsznyomatok kerültek elő. 27 A reneszánsz rendszerezői számára nem a tárgyak önmagukban, inkább törvényszerűségeikben, rendszerben elfoglalt helyükben lettek fontosak. A rendszerezetlen furcsaságtárak ezért korán kimentek a divatból. 1527-ben Paolo Giovo - akinek történeti könyvei megtalálhatóak Zrínyi könyvtárban - Comói múzeumában már lenézi a „meleg évszak unalmának elűzésére szolgáló" rejteklakokat, azíliumokat. Galilei 1660as megjegyzéséből is erre következtetünk, hiszen Tasso-Ariosto szembeállításában különcöknek való gyűjteményeknek tartja azokat, amit „rákkövület, kitömött kaméleon, borostyánba zárt légy meg pók, állítólag az egyiptomi sírokban talált agyagbábuk", valamint manierista képek alkotnak. 28 Elkülönülnek a furcsaságtárak az értéktáraktól, amelyek egykor békésen megfértek együtt - egy, a mantovai hercegi palota gyűjteményéről tudósító útleírás szerint „a park két oldalán, két teremben, természeti ritkaságok és különlegesen értékes tárgyak gyűjteménye állt" 29 -, vagy rendszerezett természetrajzi múzeumokba szorulnak. Egyik első ilyen Ulisse Aldrovandi Bolognában halak gyűjtésére és rendszerezésére létrehozott múzeuma volt. Jellemző, hogy a maztematikát, filológiát, jogot, filozófiát és orvostudományt tanult Aldrovandi azután kezd a gyűjteménnyel foglalkozni, hogy 1549-ben eretnekség gyanújával letartóztatják. 30 Ahogy a felgyülemlett ismeretek, a felhalmozott tárgyak is valamilyen rendszer kialakítását követelték meg. A manierizmusban még élt a reneszánsz mindent összehangoló igénye, ezért szimbolikus rendbe illesztette könyveit és egyéb gyűjteményeit. A firenzei Uffizi palota nyolcszög alaprajzú, 1585-ös Tribuna-teremben amelynek a vitruviusi leírásból ismert Szelek Temploma az előképe -, elhelyezett könyvek, drágakövek és képek elrendezésükben a világegyetem kozmikus rendjét jelképezték. 31 Ez a rendszerezés néhol tovább élt, - például a 17. század közepén Adam Olearius könyvtárának rendezése során szintén a világegyetem kicsinyített mását alkotta újra; a könyvek a zoodiákus, a csillagképek, a kor tudományfelosztása, nagyságuk, értékük szerint voltak az épületen belül elrendezve 32 - de egyre inkább a szakcsoportos rendszerezés vált általánossá. Magyar példákra tekintve elmondható, hogy a 16.-17. századi magyar könyvtárak rendje a fennmaradt inventáriumok szerint döntő többségében nélkülözi a szakcsoportok szerinti vagy az alfabetikus sorrendet. Ennek oka az is lehet, hogy a fennmaradt adatok jó része a gyűjtők halála utáni vagyoni leltáraiból maradtak fenn. A nagy könyvtárak közül például a Dernschwam-könyvtár rendje az 1552-es katalógus szerint még mellőzi a szakcsoportosítást, négy, méret szerinti osztályt különböztet meg. 33 Zsámboky, Nádasdy, Esterházy könyvtárait csak részleteiben ismerjük. 34 Kecskés János pozsonyi kanonok (1639) azonban már kéttucatnyi szakcsoportot különített el a gyűjteményén belül. 35 Zrínyi könyvtár rendje is nagyság szerinti volt 1662-ig, amikor is szükségét érezte könyvei szaktudományos rendbe sorolásának. 36 Pázmány könyvtára is - az 1639-es leltár szerint - 17 szakcsoportot különít el. 37
