Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Kozák László: Barokk: a kultuszok hierarchiája
Új tudománykép A 17. század közepétől a különböző kultuszokat, filozófiákat, betiltják, intézményesülnek, lejáratódnak, eredeti értelmük nélkül, illetve költőileg élnek tovább, vagy túllép rajtuk a formálódó tudományos igény. Eretnekség gyanújába kerül a már említett Aldovrandi, Giordano Bruno, Campanella. Például az 1600-as évek elején rendkívül népszerű kopernikuszi tanokat a század végére egyszerűen a bibliára hivatkozva kategorikusan el kellett utasítani. Ahogy - magyar példa - Szentiványi Márton 1689ben, Válogatott érdekességeiben tette. 38 1624-ben a Párizsi egyetem Pierre Gassendi - Magyarországon is népszerű - atomista tanait eretnekségnek minősítette és betiltotta. A tudomány centrikus rendszerezési vágy - a tanító jellegű műveltségkép kialakulásával - új eszmékkel gazdagodik a 17. század elején. Campanella, Coménius, Bacon, a Bölcsesség Templomára hivatkozik, amit elméletben újjáalkotnak. Campanella temploma falain a Föld térképétől az emberiség szokásaiig, minden le van írva, hiszen a Napvárosban „A Bölcsesség egyetlen könyvbe írja az összes tudományokat, s ebből, a pythagoreusok szokása szerint felolvasásokat tartat az egész népnek". 39 Bacon Új Atlantiszában megálmodott termeiben szinte 20. századi tudományos kísérletek folynak, Coménius Vándora pedig megismeri a Bölcsesség palotáját A világ útvesztőjében. Ezen új tudományokban, ahogy a közgondolkodásban, a hierarchikus rend váHk uralkodóvá. A Tycho Bracheféle köztes megoldásoknak bealkonyul. Akár Campanella Napvárosát (1602) tekintjük: Nap, vagy Metafizikus irányítja a világot, a Hatalom, a Bölcsesség, és a Szerelem a három alárendelt fejedelem, akár például Zrínyi szerencseképét, ahol Isten a középpont, akiknek alárendeltek az erő, a hatalom, okosság és a vitézség, nekik pedig a jámborság, ártatlanság, jó szándék van alárendelve. Ha nem így lenne, felborulna a világrend. „Mert ha csak a jámborság és ártatlanság volna ezen a világon szerencsés, számkivetve volna az okosság és emberi társaságbéli rend, erőszakot szenyvedne a bölcsesség az Isteniül, az ki őtet rendelte, és hogy légyen, megparancsolta. " - elmélkedik Zrínyi a Discursusokban. Vagyis, a kor létező, önállóan működőképes alrendszerei sérthetik az egész rendszer elveit. Nem lehetséges felbontásuk nélkül egy egységes gondolati-, vagy, gondoljunk Zrínyire, akár hadi! - rendbe integrálni anélkül, hogy meg ne szüntetnénk őket. A közgondolkodás minden szintjére leszűrődik az általános (művészi, politikusi) tapasztalat, amely láthatóvá tette azt a szellemi és társadalmi szakadást, amit a manierizmus bonyolult kifejezési formáival, ellentmondásaival egységben szeretett volna látni, és amire egyfajta megoldást csak az autonóm alrendszerek megszüntetése hozott. Ennek a paradigmaváltásnak a másik eleme a filozófiák kritikájából adódott. Bacon 1620-ban a Novum Orgánumban már a különböző tudományok bírálatát adta: „A mostani tudományunk csak a régebbi tudományok átcsoportosítása, mert nem ad módszereket a felfedezésekre és nem tűz ki célul újabb gyakorlati eredményeket".* 0 A XLVes bekezdésben pedig a skolasztika nyoHorpocrates, a csend görög-egyiptomi istene. mán kialakított reneszánsz harmóniatan Az enigma jelentése: Hallgass azokról a és rendszerek létrehozásának lehetetlentitkokról, melyek nyomára bukkantál. ségét az emberi értelemben jelöli meg:
