Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kerényi Ferenc: A körözőlevéltől a szoboravatásig. A Petőfi-kultusz első korszaka, 1849-1862
30. Tarka élet, Pest 1855. 1. 49.; Dienes 1958 404. 31. Ferenczi 1910 43. Ugyanő (uo. 19^43.) végrehajtotta a változatok tipizálását is, Lengyel József elbeszéléséhez viszonyítva. 32. Lengyel József utalt erre: VÚ 1860. okt.14. 33. Ferenczi 1910 44. A Petőfi életéről befutott adatok (vö. VÚ 1860. nov. 25.) Pákh halála,1867 után szintén elvesztek. 34. Adatok Petőfi halálához XXIII., VÚ 1860. dec. 30. 35. A legendák Petőfije, Bp.1957. (a továbbiakban: Dienes 1957) 36. A hivatkozott helyek: Dienes 205-6., 211., 254., 265., 267-8.; László Gyula: Történeti és régészed jegyzetek Petőfi sírjának mondáihoz, It 1959. 490-6. 37. A két cikk: VÚ 1860. okt. 14. és dec. 30. A Kosciuszko-párhuzamra: Dienes 1957 281. Hasonlóan vélekedett a Szibériai-legendáról Kiss József is: A szibériai legenda mint a naiv népi Petőfi-kultusz terméke, ItK 1990. 333-4. 38. Bordás Károly „invalidus vice-freiter" emlékezése: VÚ 1860. okt. 14.; Barsi József: Utazás ismeretlen állomás felé 1849-1856, Bp. 1988. 70-l.,154. 39. JKK Lev. I. 135^40. A levélíróra I. Majsai Károlytól: Kardos István szalkszentmártoni segédtanító, Petőfi barátja, Cumania VI., szerk. Orosz László, Kecskemét 1979. 167-78. 40. VÚ 1857. jan. 25. és Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza, Bp. 1896.1. 19. (jegyzetben) 41. GyPLev 360. 42. Vö. Pataky Margit: Reményi és a titkosrendőrség, Muzsika 1929. május 53-5. és Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-1861), Bp.1967. 276. és 360. 43. PN 1860. dec. 4. A felhívás Kiskunhalason kelt, 1860. nov. 20-án, „Péter Lajos házánál." 44. PN 1860. dec. 30.; VÚ 1862. szept. 14. (P Szathmáry Károly máramarosszigeti tudósítása) 45. A szobrászra I. még Veress Endre: Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász élete és munkái, Kolozsvár 1911. A Katona-szoborra pedig Sümegi Györgytől: Katona József múlt századi arcképei, Cumania VI. i. h. 129-30. 46. Ernst Lajos: Petőfi arcképei, Bp. 1922. (Ernst-Múzeum III.) 27-8.; Rózsa György: Petőfi Sándor képmásai, It 1951. 215.; Várkonyi Sándor: Petőfi arca = Az üstökös csóvája, Pécs 1957.128. 47. Reményi szerepére és a gyűjtés végeredményére I. Amtmann Géza szerk.: Petőfi Sándor szobrának leírása és története (Budapest Főváros közterein álló szobroknak és emlékműveknek törzskönyve I.), Bp. 1892. 12-13., 51. 48. Idézi Szabó Mózes: Pákh Albert pályája, Kolozsvár 1903.126. 20 49. A hivatkozott adatok: PN 1860. dec.30., VU 1861. jún.16., márc. 31., febr.17., márc.10., 1862. febr. 23., 1861. ápr. 7., jún. 16., jan. 27., márc. 17., jan 27., febr.17., ápr. 21., PN 1860. dec. 30. A zsidóság kiemelt szerepére utalt Szabad is: i. m. 360. 50. VÚ 1860. nov. 25. (Barabás Károly, Dáné Károly),1861. márc.17. 51. Szabad i. m. 394. és Ferenczi 1910 44. 52. PN 1860. okt.17., vö. Szabad i. m.58. 53. A résztvevők névsorát közölte (a rokoni kapcsolatok feltüntetésével) Kiss Béla: Petőfi-emlékek Kiskőrösön, Kecskemét 1954. 38-42. Egykorú hír a gyűjtésről: VÚ 1861. jan.27. 54. Sárkány János: A Petőfi-emlék felállítása Kis-Kőrösön, VÚ 1862. aug.17.; Petőfi emlékszobra KisKörösön, VU 1862. aug. 24. (az emlékmű leírásával és képével) A szobor további sorsára I. Istenes József: A kiskőrösi Petőfi-kultusz története, Kiskőrös 1987.67. 55. Veress i. m. 48. és Sümegi i. m.130-1. 56. A helyi hagyomány olvasható pl. Istenes József hat kiadásban kijött könyvében: „Szent a küszöb..." Petőfi szülőháza és a Meskó Sándor szerk. Kiskőrös helytörténeti monográfiájában (Kiskőrös 1989. 558-60.). Istenes utolsó könyvében (I. az 54. jegyzetet!) már a helyes adat van. 57. Vö. levelével Gápár Jánosnak, 1862. dec.19-ről = GyPLev 485. 58. Dienes 1958303-4. 59. VÚ 1862. ápr. 20. Vö. Balogh Ödön: A Petőfi emléktábla = Petőfi emlékek Kiskunfélegyházán, szerk. Fazekas István, Fekete János, Sajtos Géza, Kiskunfélegyháza 1973. 29-34. A ma is látható emléktáblán az 1861 évszám olvasható. A pesti szoborra: Amtmann i. m.13. 60. L. Szekeres László jegyzeteit: JKK Regények 14. Bp.1963.495. 61. Dávidházi Péter: A „bevégzett tények" felülbírálása. A kritikatörténet korszakformáló elve 1849-1867= Forradalom után, kiegyezés előtt, szerk. Németh G. Béla, Bp.1988. 79-98.
