Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kerényi Ferenc: A körözőlevéltől a szoboravatásig. A Petőfi-kultusz első korszaka, 1849-1862

más, nyomtatványban közkézen forgó, állítólag politikai színezetű darabokat is szavaltak..."

52 Az országos és helyi kezdeményezések körül egyetlen vezetett eredményre: Kiskőrös szoborállítási terve. Az ötlet magánkörnyezetben, Kiss Lajos tímármester 1860. nov. 15-i házavatóján és házassági évfordulóján vetődött fel, amelyre összegyűlt a kiterjedt család és rokonság, s meghívták a kb. 6000 lakosú mezőváros értelmiségét: a tanítókat, uradalmi tisztviselőket, jegyzőket, az ügyvédet és a két ev. lelkészt, a szülőhely-vitában döntő szerepet játszott Sárkány Jánost és a szónoki képességeiről nevezetes Blázy Lajost. Az utóbbi vetette föl - németországi úti élményei, az ott látott kultusz-minták alapján - a költő emlékének megörökítését. A kb. 1000 forintnyi öszszeg regionális gyűjtésből származott, a város maga 100 forintot adott, 1861. jan. 23-án bált is rendeztek erre a célra.

53 Az emlékmű, amely Gerenday Antal pesti sírkőüzemében készült, egészen és részleteiben Katona József 1861. máj. 20án, Kecskeméten felállított Dunaiszky-féle szobrának hatását mutatja. Hasonló a szarkofágra emlékeztető talapzatépítmény; csakhogy itt funkciótlan, hiszen nem síremléknek készült - ezen díszesebb, tagoltabb párkányzat enyhített. A klasszicista oszlop-hengeren „Petőfinek csinosan készült s fehér kőből faragott mellszobra áll, mintegy 10 lábnyi magas. (...)- Az emléken azon egyszerű, de mindent kifejező szavak vannak vésve: 'Petőfinek Kis-Kőrös és vidéke. ..Z'

54 A leírás a költő-attribútumok közül említi a lantot és a babérkoszorút - jó okkal hallgat a kardról. Az arcmás leginkább Gasser József mellszobrával mutat hasonlóságot. Gerenday, aki talapzatot készített Züllich múzeumkerti Berzsenyi-szobrához, s valószínűleg a kecskeméti Katona-szoborhoz is,

55 bízhatott a nemzeti síremlék-kultusz feléledésében. 1864-ben, Pesten kiadott Albumában, katalógusában a XIV lapon két ilyet is közölt: a 93. számú hasábtalapzaton álló, zsinóros ruházatú mellGerenday márványkőgyáros mintakönyve, Pest 1864. A kiskőrösi Petőfi-szobor