Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kerényi Ferenc: A körözőlevéltől a szoboravatásig. A Petőfi-kultusz első korszaka, 1849-1862

szobor, idősebb, bajszos-szakállas arcmással, vagyis egy stilizált Széchenyi, római karddal és babérkoszorúval; a 94. számú pedig egy hengeres oszloptalapzaton lévő görögleples buszt, Petőfire emlékeztető, elnagyolt arccal. A kiskőrösi szobrot 1862. augusztusának elején, valószínűleg aug. 2-án helyezték el az ev. iskola előtti téren. (Sárkány tudósítása a Vasárnapi Újságnak aug. 6-án kelt.) Felállításának előtörténetére érdekesen utal vissza az a helyi hagyomány, amely mindmáig 1861. júl. 31-ikét, a segesvári csata évfordulóját tartja az avatás napjának, ott fényes ünnepséget feltételez Ivánka Imrének, a város országgyűlési képviselőjé­nek jelenlétében. Ez lehetett az eredeti terv. A hagyomány másik eleme, amely sze­rint az elkészült szobrot két szabómester és egy ügyvéd (mindhárman a házavató vendégei) csempészte be a városba, viszont 1861. nov. 5. utáni állapotokra, a vissza­tért önkényuralomra, a provizóriumra utal. 56 A „visszamitizálódás" 1862 után A provizórium hatóságai nem felejtették el, hogy Petőfi versei 1860/61-ben a ha­zafias rendezvények műsorán rendszeresen szerepeltek. Ezért mind a költői életmű teljesebb kiadását, mind a Petőfire vonatkozó irodalom megjelenését szigorúan el­lenőrizték. Az apostol kapcsán említett kalendárium-lefoglaláson túl, ugyanez történt a Gyulai Pál által szerkesztett Petőfi Sándor vegyes műveivel is. 57 A figyelmes olvasás feltárja az ügy részleteit: az 1863-ban megjelent kiadás III. kötetében szerkesztői jegyzet utal rá, hogy az „Egy czím nélküli drámából" szövege (a Karaffa-drá­matöredék) helyére A táblabíró töredéke került. Az 1862. dec. 5-én keltezett előszóban Gyulai még a drámatöredéket méltatta, de ez elkerülte a cenzúra figyelmét. Zilahy Károly sem érhette meg Petőfi-életrajzának megjelenését 1864-ben. 58 A provizórium - a társadalmi nyilvánosság újbóli korlátozása keretében - szüne­teltette azoknak a szerveződéseknek a működését (szoborbizottság, honvédegyle­tek), amelyek a Petőfi-kultusz intézményesítésének bázisai lehettek volna. Az 1861­ben elkészült kiskunfélegyházi emléktábla avatását a helyi kaszinó 1862 húsvéthét­főre tervezte - de erre csak 1867-ben kerülhetett sor. A pesti szobor ügye - Reményi 1865. évi, sikertelen kísérlete után - egészen 1882-ig húzódott. 59 A visszamitizálódás­ra utal az is, hogy a szépirodalomba tevődött át Petőfi alakjának méltó megörökíté­se: Jókai 1862. október elején publikálta Politikai divatok c. regényének első füzetét, a folytatásra azonban csak saját lapjában, a Honban került sor, 1863. január l-jétől. (A háttérben itt is vélhetően cenzúraügy rejlett. 60 ) 1864-ben, a Zilahy-életrajz kapcsán újabb szülőhely-vita vette kezdetét; némileg kiegészült az eltűnésirodalom doku­mentációja; 1867-ben a Hon híres cikkében (Petőfi 111, 1867. máj. 26.) Jókai ismét föl­elevenítette a szibériai legendát. Szemben a kritikatörténettel,' 11 1867 nem jelentett minőségi változást a Petőfi-kultuszban, az intézményesülés korszaka csak 1876-tól, a Petőfi Társaság megalakulásától számítható. JEGYZETEK 1. Petőfi-adattár (a továbbiakban: Pat) III., gyűjt., s. a. r. és a jegyz. írta Kiss József, Bp.1992.146. Pe­tőfi körözéseiről: uo. 274-5. 2. O ezt Petőfi eltűnésének irodalma (Petőfi-könyvtár 24.), Bp. 1910. (a továbbiakban: Ferenczi 1910) kapcsán tette meg, de szakaszolása kiterjeszthető a kultusztörténet egészére. 3. Egy ilyen áttekintés szöveggyűjteménye lehet Csanádi Imre (nem teljes) válogatása: Petőfi ko­szorúi, Bp.1973.

Next

/
Oldalképek
Tartalom