Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

I. SZÖVEGEK (a halotti búcsúztatóktól az emlékkönyvekig) - Hász-Fehér Katalin: Emlékkönyv-irodalom a reformkorban

sebb befolyással a föld népére. Innen az az örökké vidám, az az örökké derült lélek, mely soha még népnek nem volt úgy sajátja, mint a görögnek. S éppen ez a lélek az, melyben az epigrammai virágnak legtöbb magvai rejteznek. - Képzeljük továbbá folytatja Bajza - a szobrokat, templomokat, sírköveket, emlékeket, fürdőket, művészeket s a nemzet nagy hőseit, s mind annyi tárgyait fogjuk szemlélni az epigrammai költészetnek, valaminthogy a planudesi gyűjteménynek nagyobb része valóban ily tárgyakra készült darabokat is foglal magában..." (Bajza 1889,15-16) Berzsenyi és Bajza szövegét azért volt fontos ilyen hosszasan idézni, mert meglepő egyezést mutatnak azzal az idealizált valóságképpel, amely a napló- és emlékírónők feljegyzéseiben megmutatkozik, de a 20-as és 30-as évek költészetének sok jelenségét is más megvilágításba helyezik. Az emlékiratokból és a naplókból ugyanis egy olyan átesztétizált, művészettel és erkölcsiséggel átitatott életvitel rajzolódik ki, melynek magasabbrendűségét egyrészt a görög eszmény, másrészt a romantikus jövőmítosz biztosítja. Ebben a világban az eszményi szépet megtestesítő, a tökéletesebb jövőn munkálkodó költők és közéleti személyiségek mitikus magasságokba emelkednek az őket körülvevő emberek számára. Ugyanakkor a velük való ismeretség és érintkezés, műveiknek a befogadása, emellett pedig a szellemi, erkölcsi tökéletességre való személyes törekvés a köznapi ember számára is belépőt biztosít az általa magasabbrendűnek tartott életbe. Az apró családi szórakozások, házi színpadok, közös felolvasások, családi ünnepek ezért nem a költészetnek vagy a kispolgárnak a családi otthonba való passzív visszahúzódását jelentik, hanem ellenkezőleg, a mindennapokból való kiemelkedést, pontosabban a mindennapok átemelését egy kultikus vagy akár mitikus közegbe, melyben a költők és a közönség világának a kölFrankenburg Adolf emlékkönyve, PIM Kézirattára