Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Praznovszky Mihály: A beolvasztott kegyelet. Kisfaludy Sándor balatonfüredi szobra
Támogatója, megrendelője Tomory Anasztáz lett, aki váratlan örökséghez jutván Züllichnek is több megrendelést adott. így kapta a megbízást Katona József álló, egész alakos szobrának elkészítésére. Lyka Károly úgy írja, szerencsétlen találkozás volt ez, hiszen a jószándékú, de laikus mecénás "pontosan megtalálta azt az embert, aki föladata megoldására a legkevésbé alkalmas". (Lyka 1934, 518-520) A szobrot 1858. június 8-án állították fel. Már készítése közben elterjedt a hír, hogy milyen rossz lesz. A Vasárnapi Újság szerkesztője nem győzte nyugalomra inteni olvasóit, mondván „a haladás útja" az, ha egymás véleményét türelmesen meghallgatják. Greguss Ágost azonban nem hallgatott az intő szóra. Heves vitába bocsátkozott a szobrásszal, s Vajda Jánossal is, aki még ekkor megfontoltan, a hazai szobra- Petrkh András . Kisfdudy Sándor aßredi szat érdekében emelt szót. Greguss sze- színház dőtt/ akmre n rint Züllich ott hibázott először, hogy egyszerre akarta ábrázolni a drámaírót és a színészt, s ehhez csak külső, formai jeleket keresett. Másodsorban abban marasztalta el, hogy anatómiailag is felkészületlen s ez a szoborról első ránézésre is kiderül. „A fej áítalában kicsiny a testhez, a koponya az archoz, a homlok alacsony az orrhoz, a fej szélessége keskeny a fej és az arc hosszhoz képest, a láb pedig olyan otromba nagy, hogy betegnek látszik. Vastaghúsa oly szélesre terjed, mint a fej... alsó karja a jobbikon rövid, a balon hosszú a felsőkarhoz képest... a kéz, mintha kesztyűben volna, az arcnak semmi kifejezése." (Greguss, 1858) Kész csoda, hogy mindezek után Züllich még válaszolni mert s védekezése nem is győzte meg Gregusst, aki válaszában újabb három ponton marasztalta el a szobrászt. Nincs semmi hasonlóság Katona és a szobor között, túl magas talapazatra állította, s végül jó lenne, ha valami bonctani kézikönyvet tanulmányozna, hogy abból tanulja meg az emberi test arányainak alapismereteit. A heves vita következtében Katona József szobrát 1860. június 4-én csendben leemelték talapzatáról és a Nemzeti Színház udvarán rejtették el. Pasteiner Gyula szerint nem a részletekkel, az egésszel volt a baj. „A helytelen fölfogás, mely állítólag a költői ihlet pillanatát akarta ábrázolni, a rossz arányok s a még rosszabb formák, csaknem torz alakká tették az életnagyságú szobrot." (Pasteiner P 1883,195) Züllich lelkét némileg megvigasztalta, hogy a támadások közepette Tomori újabb szobrot rendelt tőle, Berzsenyi Dániel mellszobrát 1859 májusában a Nemzeti Múzeum kertjében fel is állították. Kubinyi Ágoston szerint „e szobor Züllich Rudolfnak egyik legsikerültebb műve" - amely kijelentés azt igazolja, hogy egy múzeumigazgató sem érthet mindenhez. Hiszen két esztendő múltán ezt is leemelték és bevitték a múzeum épületébe, helyébe a Vay Miklós készítette Berzsenyi-szobor került. (Vasárnapi Újság 1859.1.) A Katona József szobrot rútsága miatt 1860. június 4-én emelik le talapzatáról, a füredi szobrot pedig egy hét múlva avatják. Hogyan történhetett ez?
