Tasi József szerk.: „Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 6. Budapest, 1997)

Vallomások és emlékezések - VATTAY ELEMÉR: Egy „hites fotográfus" emlékképei, törmelékei

Vattay (Efemer EGY „HITES FOTOGRÁFUS" EMLÉKKÉPEI, TÖRMELÉKEI Hiányod, mint sok furcsa seb Tükrös tó, hegyek, fellegek Hirtelen ellepett (Kondor Béla: Vers a távollevő kedvesről) Szabó Dezső a tőle megszokott, ismerős, goromba hangon Adyról írja: „A zseni meghal, eltemetik. Sírján dudva és barátok nőnek." (Panasz, 1923.) Arra meg D. Nagy Éva tanított meg egyszer kertünkben járva, hogy nem minden gyomnövényt kell irtani, mert női helyette hitványabb. Ne bántsam a fürtös gyöngyikét (ami védett növény) vagy a vérehulló fecskefüvet sokféle gyógyító hatásával. És a neve is megható. Már nem is irtom őket. Ez volt a captatio benevolentiae. Engem Kondor Béla nevezett hites fotográfusnak és Jancsit is ő hozta el hozzám a. Harmadnapon megjelenése idején. „Ti jók lesztek egymásnak" - factum. Ez elrendeltetett. Jó barátok voltak, Kondor Jancsi című versében így ír: Majd ballagok melletted: te csillogó arccal sajnálsz és szeretsz. A Csepel Vas- és Fémmûveknek a Szerb u. 23-ban volt egy elektronmikroszkóp laboratóriuma. Itt analitikai tisztaság volt, fény- és elektronmikroszkópok. Ezeken fotóztam. Hitvesem akkor még „csak" brigádvezetőm volt. Aki arra járt, szívesen beugrott. így Juhász Feri, Nagy Laci. A festők, szobrászok közül Vilt Tibor, Végh Guszti bácsi - a grafikusok doyenja -, Boromisza Zsolt és persze Kondor Samu és Jancsi jött egy mikroszkopikus salátára. A laboratórium vezetője Holló Mária volt, Lukács György menye. Férje Jánossy Ferenc közgazdász, akinek az új gazdasági mechanizmus trendvonalával kapcsolatos publikációi még Japánban is ismertté tették nevét. Mária öt nyelven beszélt - akár párhuzamosan is - három diplomája volt: közgazdász, vegyész és méhész. Fiatal lányként a nyilasok előtte lőtték le a szüleit Miskolcon. Megjárta Auschwitzot, találkozott Mengelével is. Mint mesélte, rettegett és agresszív bőrkabátosként végezte el a háború után az egyetemet. 1956ban megtért. Engem, 1962-ben, két éjszakán át tartó házkutatás után, klerikálisnak tartott magatartásomért fegyelmi tárgyalással elküldtek a Vasipari Kutatóintézettől. Mária, aki szerette az élet zajlását, ezért vett maga mellé fotósnak. így persze az ő ismeretségi köre is megfordult a laboratóriumban, váratlan találkozá-