Tasi József szerk.: „Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 6. Budapest, 1997)
TASI JÓZSEF: „Zárás és nyitás az utolsó fejezetre?" (Korszakváltás Pilinszky költészetében a hatvanas-hetvenes évek fordulóján)
Tasi József „ZÁRÁS ÉS NYITÁS AZ UTOLSÓ FEJEZETRE?"* KORSZAKVÁLTÁS PILINSZKY KÖLTÉSZETÉBEN A HATVANAS-HETVENES ÉVEK FORDULÓJÁN Törőcsik Marinak Pilinszky János költészetében korszakváltás figyelhető meg a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. A hatvanas években, Harmadnapon című kötetének megjelenése (1959) után a költő majdnem elhallgatott. Jól emlékszem a döbbenetre, amikor egyetemi hallgatóként a Kortárs 1963. februári számában a Nagyvárosi ikonok című Pilinszky-verset olvastam. Ez már a költészet határa, hogyan juthat tovább a költő? Több mint hét évig kellett várnom a válaszra. Közben 1970-ben megjelent a Nagyvárosi ikonok címet viselő Pilinszky-kötet a költő régi és új verseivel. Aztán, hogy ismét egy emlékemre hivatkozzam, 1971. október l-jén interjút készítettem Pilinszky Jánossal. Épp aznap jelent meg az Élet és Irodalomban hét (!) új verse. Megígérte, felolvas néhányat. A néhányból huszonhat lett és tudom, ez az eset - a felolvasás - nem rendkívüli; Czigány Györgynek később új kötete valamennyi versét felolvasta! Harmadik kötete, az ötvennyolc új verset tartalmazó Szálkák, 1972 őszén-telén jelent meg. Tanulmányom azt vizsgálja, mi okozhatta Pilinszky költői megújulását és mi a véleménye magának a költőnek, illetve kortársainak e fordulatról. Az életmű-kiadás és az egyre gyarapodó Pilinszky-irodalom lehetővé tesz egy ilyen vizsgálatot. A készülő levelezéskötet bizonyára árnyalja, de talán jelentősen nem módosítja a költő korszakváltásáról jelenleg kialakítható képet. Aki „ keresztülment a falon " Az In memóriám Pilinszky című emlékezésgyűjteményben érdekes vallomások olvashatók Pilinszky korszakváltásáról. Nemes Nagy Ágnes és Lator László egyaránt egyfajta felhígulásnak, nívócsökkenésnek látják Pilinszky költői megújulását. Nemes Nagy három periódust különböztet meg költőtársánál. Az első a pályakezdéstől 1948-ig tart, a második, „a nagy, a költőileg legteljesebb" szakasz 1948-tól a hatvanas évek közepéig. Az ezt követő periódus eltér az első kettőtől: a költő életmódja s egyszersmind kisugárzása megváltozott. Szerinte a Harmad* In.: Pilinszky János Vattay Elemérnek. Székesfehérvár, 1976. nov. 9.