Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

SZÉLES KLÁRA: Van ünnep, van mit rontani (A Nagy László recepcióhoz, 1995-ben)

a tárgyias a leíró-elmélkedő a leírás a látvány és látomás-elemeket b. / Képalkotásnál: Olykor a „sugalmazó képek" „„feltündöklés"" helyett „közvetlen szemléletesség" vagy „hol tündöklően tiszta" a „képbe foglalt értelemátvitel" c. / A lírai énnél: szó volt az emberi magatartás erkölcsi érték tökéletes a személyes életbéli a költői személyiség etikai-szellemi karakterének illetve: és a személyes „nem mindig szerves vegyítése" (Búcsúzik a lovacská-r6\ Nyilasy Balázs i. h.) és a vallomásos-meditatív egységek kereszteződése (implicite: nem mindig) gyakran látomásos képekbe „fordul át" (Gyöngyszoknyá-xól, hosszú-énekekről Pomogáts Béla, 1977. 475) a költői vallomás érdeke rendezi - olykor ncm-rendezi-eléggé (A hosszúénekek új csoportjáról Görömbei András i. m. 231-265) „gondolat nyelvére fordítása" (vagy fordíthatása - Sz. K.) hiányzik, s ilyenkor fényes ködben, vagyis homályban marad a versbeli érzület (Czine Mihály: I. m. 482-483.) „mágikus nagyítás" érzékelhető A gyöngykakas felnkoltoz - ban? (Vita Bori Imre és Görömbei András között. Bori: 180, G. A. 29) „hol talányos képekben" jelentkezik Nagy László lírai hangoltsága a „megértés nehézségei" felett nem szabad átsiklani Nagy Lászlónál olykor homályos, „a képbe foglalt üzenetet elnyeli a zavaróállomások lármája" stb. (Domokos Mátyás: I. m. 251-260) és költői szó és lírai érték egységéről és versbeli „Krisztusi fényesség"ről(Czinc Mihály: i. m. 28.1.) önmagában is esztétikai érték voltáról (Görömbei András i. m.30.)